Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Gál Éva: Pest város 1758. évi térképe = Ein Plan der Stadt Pest aus dem Jahr 1758 483-500

tunato Prati kamarai építész mért ki. Nem lehetetlen, hogy az első városalaprajzot is valamelyikük készítette. Minthogy azonban a „kiscelli térképen" látható kézírás nem azonosítható egyikük kezevonásával sem,

17 a „kiscelli térkép" szerzőjének meghatározásához egyelőre nincs közelebbi támpontunk. Ami a „kiscelli térkép" keletkezésének időpontját illeti, Bácskai Vera felvetette annak lehetőségét, hogy az alaprajz a Rómer által feltételezettnél korábban, esetleg a 17. század végén készült. Ezt a véleményét elsősorban arra alapította, hogy a térkép néhány utca helyét a 17. század végi névhasználat szerint ábárzolta.

18 Megítélésem szerint Bácskai véleményét támasztja alá a Szerviták utcájának a későbbi Invalidus-telken való ábrázolása is. S mellette szól az is, hogy — mint most már bizonyosan tudjuk — a térkép a telekkönyvi hivatal számára készült, ez esetben pedig van bizonyos valószínűsége annak, hogy a telekkiosztás „csúcsidőszakában", azaz a 17. század vége felé készítettek telekrajzot a telekkönyvi nyilvántartás kiegészítéséül. A kérdés eldöntéséhez természetesen nem elegendőek ezek az érvek, a végső szót csak a további kutatással feltárható esetleges újabb adatok mondhatják ki. Hátra van még az 1758-as térkép szerzőségének kérdése. Minthogy az eredeti alaprajz valószínűleg mindörökre elveszett, itt még a kézírás sem nyújthat támpontot a kutatáshoz. Bácskai Vera a pesti tanácsülési jegyzőkönyvekben és számadáskönyvekben talált bejegyzések alapján Johann Matthey hadmérnököt véli az 1758-as alaprajz szerzőjének, minthogy 1758-ban a város egy bizonyos pénzösszeget fizetett ki Mattheynek ,,vor beschehenen endtwurf der Hotterung und Delineation des Stadtgrundts",

19 vagyis a határ és a városi terület feltérképezéséért. A pesti tanácsülés elé terjesztett elszámolásban már csak „az egész pesti határ" felméréséről és megrajzolásáról volt szó. Bácskai feltevése szerint ez a minden bizonnyal 1758-ban készített és ki is fizetett térkép lehetett az 1830-ban megjelent metszet forrása.

20 Csakhogy a szerző ezt a véleményét abban a tudatban fogalmazta meg, hogy a Matthey által 1758-ban készített térkép elveszett vagy lappang. A valóságban azonban Matthey pesti határtérképe ma az Országos Levéltárban van, igaz, Matthey szerzőségének feltüntetése nélkül: a kamarai térképek sorozatában őrzött nagyméretű pesti határtérképen

21 (6. kép) ugyanis sem a szerző, sem a készítés éve nem szerepel. A feliratok azonban ugyanazzal a kézírással készültek, mint Matthey szignált térképei.

22 Az Országos Levéltárban őrzött keltezetlen térkép datálásához az nyújt támpontot, hogy a már említett 1764-es Waczpaur-féle pesti határtérkép ennek lemásolásából keletkezett. Waczpaur ugyanis a szóban forgó térképet 1764-ben nem újonnan készítette, hanem másolta, — miként ezt a térkép címfeliratában maga közölte. A Waczpaur-térképet említő szerzők azonban a szövegben szereplő „pariata", azaz „másolt" szót „parata"-nak, azaz „készítettének olvasták, s ezért tulajdonították az első pesti határtérképet a szervita atyának. Waczpaur nem jelölte meg, hogy határtérképét mely térképről másolta, de az Országos Levéltárban őrzött, feljebb említett térképpel való összehasonlítása kétségtelenné teszi, hogy ez utóbbi az eredeti. Waczpaur a magyar feliratokat is erről másolta át, s csak a „Sz. Lőrincz Pusztája" helyett írt „Sz. Loréncz Pusztája" árulkodik arról, hogy nem — vagy nem jól — tudott magyarul. Az 1764-ben lemásolt határtérkép eredetijén nincs ugyan keltezés, de minthogy a feliratok alapján azonosított szerzője, Matthey hadmérnök 1760-ban már meghalt, a térképnek 1760 előtt kellett készülnie, s így szinte biztosra ve489