Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Preisich Gábor: Törekvések a főváros műszaki fejlesztésére a Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság idején = Bestrebungen zur technischen Entwicklung der Hauptstadt Budapest zur Zeit der Károlyi-Regierung und der Ungarischen Räterepublik 311-318

Beépítettség 1918—1919 körül a fővárosban a városiasán beépített kerület a pesti oldalon északon csupán a Nagykörútig terjedt, a mai Újlipótváros az ott álló gőzmalmokon kívül úgyszól­ván beépítetlen volt.de a Lipótvárosban, a mai V. kerület északi részén is állt még néhány, a lakóházak közé ékelt gőzmalom. Északkeleten a tömör beépítés a Városligetig terjedt, a bérházakkal sűrűn beépített utcák közül kirítt az Andrássy út (mai Népköztársaság útja) és a Vilma királynő út (mai Gorkij fasor) Városliget felőli szakasza környezetének szaba­don álló beépítése. Délkelet felé a városias beépítés a Kerepesi temetőig, illetve az Orczy­kertig terjedt. Az Újlipótváros és Újpest között fekvő Angyalföld csaknem egészében rendezetlen volt. üzemek, üzemi raktárak katonai laktanyákkal, üres területekkel, ideiglenes jellegű épületekkel váltakoztak. Csupán az Újpestre vezető Váci út épült be sűrűn, ipari üzemek mellett soklakásos munkásházakkal. Zuglóban csupán elszórtan találunk családi házakat. Sűrű, de inkább falusias beépítés jellemezte Kőbányát. Az első világháború idején itt épültek a fővárosi szükség-lakótelepek. A városrész központjában a Dreher sörgyár és a Dreher kastély parkja állott. Ezektől délkeletre hosszú sávban a régi kőbányák bánya­gödrei szakították két részre a X. kerületet. Pest déli részén, illetve a Soroksári út mentén a Vágóhidak környékén az iparüzemek között nyomortelepek (Ferencvárosi kiserdő) húzódtak meg. Budán csak a Várnegyed, a Víziváros és a Krisztinavárosnak a Várhegyhez csatlakozó része volt városias beépítésű. A Tabán kanyargós utcáin sűrűn települt, elavult apró házak álltak. Óbudát kis városias magján kívül ugyancsak apró földszintes házak jellemezték, ezek Újlakon át keskeny sávban kapcsolódtak a Vízivároshoz. A Hegyvidék lényegében még beépítetlen volt, kivéve a Rózsadomb délkeleti lejtőjét, amely szabadon álló villa­szerű családi házakkal épült be, továbbá a Budakeszi úton és a Zugliget egy részén álló nyaralókat. A főváros határa mentén elterülő beépítetlen területekre szinte rátapadt a peremtele­pülések: Újpest, Rákosliget, Kispest, Erzsébetfalva beépítése. Közülük csupán Újpest és Budafok központjának volt valamelyest városias jellege. Kispesten a Wekerle-telep volt színvonalasabb megjelenésű. A többi peremtelepüléseket a falusias beépítés jellemezte. 2 Épület- és lakásviszonyok A háború utolsó éveiben Budapesten az építési tevékenység csaknem teljesen meg­szűnt. A lakóépületek avultsága, megfelelő karbantartás híján, fokozódott. A lakáshiány ijesztő mértékben megnőtt. Míg 1915-ben 3156 lakás állott üresen, 1917-ben már csak elvétve lehetett üres lakást találni. 1910-től 1919-ig a háztartások száma ötvenezerrel, a lakások száma csak húszezerrel nőtt. Ez rendkívüli módon megnövelte a lakáshiányt. A proletariátus lakásviszonyai elviselhetetlenek voltak. A háború alatt épült hadifogoly­táborokban, és szükséglakótelepeken több ezer család élt, ezen felül a pályaudvarokon álló üres vagonokba is beköltöztek a hajléktalan családok. A lakóépületek jellegéről, fel­312

Next

/
Oldalképek
Tartalom