Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Székely György: Hunyadi László kivégzése : struktúraváltozások a magyar állam és főváros kormányzásában = Die Hinrichtung von László Hunyadi : strukturelle Änderungen im ungarischen staatlichen und im haupstädtischen Regierungs-system 61-102

szerezte meg Ulászlónak, a német—cseh had kapitányát, Ciliéi Ulrikot elfogta. Ezeket az érdemeket bőségesen ecseteli I. Ulászló adománylevele 1440. október 28-án, amikor is Rozgonyi Simon, István, György testvéreknek Budán az Olasz utcában (in vico Italicorum) fekvő nagy kőházat (a mai Országház utca közepének keleti oldalán, ahonnan a Rozgonyiak farkasszemet nézhettek a Garaiakkal) ad, amely addig Brankovics György rác deszpotáé volt, de hűtlensége miatt elvesztette. Az adománylevél István és családja Erzsébet királynétól Pozsonyban körülzáratását és harca folytatását is kiemeli. így bukkan fel Rozgonyi Sebestyén, a pozsonyi ispán fia, majdani bátor Hunyadi-párti személyiség. De az oklevél kiállításakor még nem tudhatták, hogy 1440/41 során Rozgonyi Simon országbíró fiai István és György átmenetileg László gyermekkirály pártjára térnek és Pozsony várát megnyitják Erzsébet királynőnek. Megengedhették maguknak az ingadozást is, mert az ilyen területi hatalmasságoknál volt az igazi, tartós erő, a trónvetélytársak rájuk voltak utalva, sőt király nélkül is érvényesültek. Királyát és püspök testvérét túlélve Rozgonyi György a rendi hatalom képviselője, mint országbíró 1444. szeptember 5-én Budán járt el hivatalból, majd együtt lépett fel Pelsőczi Bebek Imrével, a felső-magyarországi részek kapitányával és a Giskrát képviselő Dobrai Berczal Miklóssal, az 1445. július 8-án ülésező felső-magyarországi közgyűlésen, a nemességgel és városi küldöttekkel, pontokat fogalmazva meg a legutóbbi pesti országgyűlés végzeményeinek végrehajtására. Július 23-án Zsófia lengyel'királyné intézett politikai tartalmú levelet elsősorban hármójukhoz, de Kassa város tanácsa és más országos méltóságok is a címzettek. De a Rozgonyi családnak voltak más orientációjú tagjai is. Később kapcsolódtak a politikai életbe és csak részben élték át az előbbiek problémáit egy másik Rozgonyi ágon a János, Rajnáid (Reginald), Osvát testvérek. János 1435—37-ben tárnokmester volt már; Rajnáid ugyan az Ulászló meghívására választott rendi követek főúri kísérője volt, Erzsébet-párti volta miatt állítólag börtönt szenvedett s csak 1442-ben tért át Ulászló hűségére. Ehhez a csoporthoz kapcsolhatjuk a Rozgonyiaknak azt a budai házát, amely a Mindenszentek utcájában annak névadó kápolnája közelében (in piatea Omnium sanctorum prope capellam eorundem Omnium sanctorum; a mai Uri utca 43—45. számú házak, az utca keleti oldalán) a csanádí püspök házával szemben feküdt, ahogyan 1449. július 21-én említi oklevél. Ez volt Rozgonyi Rajnáidé. (Szomszédságban volt tehát Garai Lászlóval!) Az említett Rozgonyi ágak egymás ellen acsarkodtak magánügyekben, harcoltak közügyekben. A legutóbb említett házban tarthatta fogságban Rozgonyi Rajnáid 1449-ben Rozgonyi Györgynek azokat a jobbágyait, akiket az utóbbinak szentfalvai birtokán hatalmaskodva elfogott és Buda várába hurcolt. Igaz, hogy más famíliabeli birtokigénylőkkel szemben össze is fogtak (1451-ben Rozgonyi György és János tiltakozása Garai László nádor előtt egy határjárás ügyében), de 1454-ben is per folyt a Rozgonyíak között fogott bírák útján. Az évben a família a Pest vármegyei Gubacs birtokkal és pusztával gyarapodott.

7 Magas egyházi és országos tisztsége ellenére a Hunyadi-párthoz húzott Zredna-i Vitéz János (14087—72), köznemesi származású humanista, levél- és beszéd-író. Érdekes módon — s ez a szakszerűség szempontjának előretörését mutatja — minden új uralkodó alatt előre tudott lépni a hivatali és egyházi pályán: 1433. kancelláriai jegyző, 1437—53. kancelláriai protonotárius, 1441—45. zágrábi őrkanonok, 1443—45. váradi prépost, 1445-től váradi püspök volt. 1444-ig királyi titkár, 1445-től Hunyadi János titkára, 1453-tól tit68