Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Székely György: Hunyadi László kivégzése : struktúraváltozások a magyar állam és főváros kormányzásában = Die Hinrichtung von László Hunyadi : strukturelle Änderungen im ungarischen staatlichen und im haupstädtischen Regierungs-system 61-102

kos kancellár. Ez a politikai koncepcióval bíró államférfi lett Hunyadi László és Mátyás nevelője. De mint hivatali szakemberre V. László is támaszkodhatott rá. Közreműködött 1453. február 3-án és 6-án V. László király erdélyi szász kiváltságokat és brassói kereskedői okleveleket megerősítő pozsonyi akaratnyilvánításában, 1454. október 4-én a király erdélyi szász egyházi ügyet szabályozó prágai döntésében. Az év december 19-én a püspöktitkár-kancellár királyi küldöttként kereste fel a Péterváradon tárgyaló főpapokat, országbárókat, nemeseket. 1456. április 10-én a király János váradi püspök mint kancellár előterjesztésére támaszkodott egy kényes gazdasági természetű ügyben. Az uralkodó, a budai, pozsonyi, oroszvári, szakolcai, újvári és szenicei harmincadvámokat és kirendeltségeiket, amelyeket addig 4 évig pozsonyiak béreltek, újabb 2 évre nekik adta bérbe, mivel adósuk volt. A király egyben a vámjövedelem csökkenését látva, hivatkozva főpapjai, bárói és tanácsadói tanácsára és tárgyalására, érvényteleníti a mentességeket magyar-, cseh- és morvaországi lakosok, köztük budai polgárok és kereskedők rovására. Viszont az Itáliából és felső részekből jövő szárazföldi és vízi kereskedők a budai harmincadosoknak róják le odaviendő áruik után kötelezettségeiket. Az „ez a mi városunk Buda", „ebben a mi Buda városunkban" fogalmazás talán Vitéz János stílusérzékét, a király Pozsonytól valamelyest Buda felé hajlításának célját mutatja. Hivatali és országgyűlési feladatok nem egyszer vonták Vitézt Budára, ami nem okozhatott neki szállásgondot, hiszen a nagyváradi káptalannak már akkor lehetett háza a Mindszent utcában.

8 Az Ulászló királysága alatt nehezen tömörült erők a várnai vereség után szétváltak. A rendek és az oligarchák kormányzata versengett egymással. Az országtanács nem csupán főurakból állt, mint Zsigmond király elfogatásakor a századfordulón, hanem részt vett benne a köznemesség. Kettőskeresztes pecsétjének körirata fejezi ki ezt: sigillum prelatorum, baronum et nobilium regni Hungarie. De ez a keret nem fékezhette a politikai ellentéteket. Ciliéi katonai vezetőembere, Vitovec János 1445/46 során fegyveresen terjeszkedett a Délvidéken a Thallócziak rovására. Hatalmi cél megnyilvánulása volt a Ciliéi— Újlaki szerződés 1446. január 6-án. A politikailag közbeesők szerepe gyengült: Pálóczi Simon főlovászmester alighanem a várnai csatában vesztette életét, unokatestvére Pálóczi László, aki már 1430-ban országbíró volt, 1445-ben ajtónállómesterként szerepel. A nagyúri liga ellen a szembenállók fegyverre szorultak: Hunyadi János megyei nemesektől támogatva sikeres hadjáratot indított Ciliéi mint békebontó ellen, vereséget mért Vitovecre. Ezzel emelkedett a hatalomban, már egy 1446. március 23-i oklevélben kormányzói címmel élt Hunyadi. Június 5-én az országgyűlés valóban kormányzóvá választotta őt, ezt Rozgonyi György is támogatta. Június 15-én Hédervári Lőrinc nádor pesti tartózkodását úgy írják körül, hogy az ország jó állapotát reformáló rendi gyűlésen van (in presenti conventione prelatorum, baronum et regnicolarum in civitate Pestiensi pro reformando bono statu regni celebrata). Június 23-án egy budai perrel kapcsolatban hangsúlyozzák az országgyűlés reformáló, békeszerző jellegét a rendek (in conventione nostra generali pro reformando pacifico statu regni in civitate Pestiensi celebrata). A kormányzóság politikai tartalmát jelzi Hunyadi kormányzó július 2-i pesti kiadványa, aki egy Buda várostól a szentlőrinci pálos kolostornak átutalandó összeg ügyében hangsúlyozza Ulászló királynak Hédervári által is megerősített oklevele érvényességét. A Habsburgpártiak érezték sérelmesnek, zsarnokinak a kormányzó vonalvezetését, egyáltalán erélyét, 69