Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Ságvári Ágnes: Budapest története V. Budapest története a forradalmak korától a felszabadulásig. Írták Gerelyes Ede, Preisich Gábor, Szekeres Jószef, Tarjányi Sándor. Főszerkesztő Gerevich László. Kötetszerkesztő Horváth Miklós. Bp., 1980. 617-624

túrája beolvadnak az országos fejlődés nagy egészébe, hanem az országos politika, a pártharcok, a munkásmozgalom, a kultúra központja, alakítója is. Tudom, nagyon nehéz szétválasztani Budapestet, mint színhelyet az önálló városi egységtől, a gazdasági—társadalmi közösség sajátlagos szerepétől. Ez a szétválasztás a szerzőnek sem mindenütt sikerült. Néhol talán túlságosan belebocsátkozik országos történetben, másutt, mint a kultúrtörténetben, éppen ezt a veszélyt elkerülendő, túlságosan elvont marad. Mindenképpen hiányolhatjuk azonban a főváros saját politikai történetének, az ún. „Bárczy-korszaknak" a valamelyest bővebb, tartalmasabb, elevenebb bemutatását. Sok szempontból ez a városépítészet, városfejlesztés, oktatásügy, szociálpolitika alapozta meg a későbbi fővárost, s mindenképpen követendő, ápolandó hagyományaink közé tartozik. E hiányérzetek — talán utólag erősebben érzékelt hiányok — inkább csendes sóhajok és jámbor óhajok a munka stabil épülettömbjei árnyékában. Olyanok, mintha egy egésznapos, élménydús ismeretszerzésben gazdag városnéző túra után a turista egy pohár szódavízre áhítozik. Hanák Péter Budapest Története V. — Budapest története a forradalmak korától a felszabadulásig. írták Gerelyes Ede, Horváth Miklós, Laczkó Miklós, Nagy Lajos, Preisich Gábor, Szekeres József, Tarjányi Sándor. — Főszerkesztő Gerevich László. Kötetszerkesztő Horváth Miklós. Akadémiai Kiadó Budapest, 1980. 665 oldal, 311 kép, 3 melléklet Érdeme a szerzőknek, hogy erre az aktuális és sok szenvedélyt kiváltó feladatra, Budapest két világháború közti történetének analitikus megírására vállalkoztak. Köszönet illeti az őket megbízó Fővárosi Tanácsot, s annak Végrehajtóbizottságát, amely a sorozatot kezdeményezte és a kiadást gondozta. Első szavunk a tiszteletadásé, az 1982-ben elhunyt Horváth Miklós ügyvezető einoKnek, a szerkesztőnek, akinek e kötet tudományos- és tudományszervező tevékenységét betetőző műve volt. Meghajlunk Nagy Lajos emléke előtt, aki nagy szaktudással örökítette meg a szeretett város életének első napjait „Epilógus"-nak nevezett tanulmányában. Jelen méltatás alkalom arra is, hogy immáron a könyv „életéről" is szóljunk. Az öszszes példány elkelt, — ez mindennél jobban jelzi hasznosságát. Lassan hozzá lehet látni a második kiadás előkészítéséhez. Az értékelés a VI. kötet szerzőinek munkautasítás is, megalapozza a szocialista Budapest történetéről Írandó szintézis feladatait. Haladéktalanul meg kell kezdenünk az 1973-as centenáriummal befejeződő VI. kötet munkálataival egyidejűleg egy egész Budapest történetét felölelő — eddig nagyon is hiányzó — kronológia kidolgozását. 617