Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Gál Éva: Pest város 1758. évi térképe = Ein Plan der Stadt Pest aus dem Jahr 1758 483-500

nűleg 1720 körül készült, és 1750-ig folytonosan javított és bővített" alaprajzát és Waczpaur 1764-es pesti határtérképét.

2 Másutt szó van ugyan egy 1758-as alaprajzról (,,. . . az 1758-iki alaprajzot kezünkbe véve legalább a nyilvános épületekre ráismerhetünk . . ,"

3

), de sem itt, sem a könyv más helyein nem derül ki, hogy Rómer a maga-szerkesztette városalaprajzra gondolt-e, vagy az almanachbeli metszetre, vagy esetleg valamilyen más 1758-as térképre. Megjegyzendő, hogy a Rómer által megnevezett két régi térkép a 19. század végén a Fővárosi Mérnöki Hivatalból az újonnan alapított Székesfővárosi Múzeumba került, s ma is a jogutód Budapesti Történeti Múzeum új- és legújabbkori osztályának (azaz a Kiscelli Múzeumnak) térképgyűjteményében található

4 (3. és 4. kép). Minthogy 1758-as keltezésű eredeti pesti városalaprajz — amelyre a metszet és a Rómer-féle rekonstrukció egyértelműen visszavezethető lenne — azóta sem került elő, Pest történeti topográfiájának szakirodalmában újra meg újra felmerült az 1758-as térkép problémája. A válaszra váró kérdés mindenekelőtt az volt, hogy a metszet készítése idején létezett-e egy ma már nem ismert (időközben elkallódott vagy megsemmisült) 1758-as Pesttérkép, amelynek alapján a Iovészalmanach mellékletét megrajzolták? Nemleges válasz esetén két újabb kérdés vetődik fel: ez esetben mi volt a metszet forrása, és honnan került a városalaprajzra az 1758-as évszám? A Rómer-szerkesztette városalaprajz kapcsán hasonló kérdések merülnek fel. Ha Rómer csak a telekkönyveket és a saját maga által 1720 körül készültnek és 1750-ig vezetettnek minősített régi pesti telektérképet, valamint Waczpaur 1764-es határtérképét használta forrásul, miért nevezte a könyvében közölt mellékletet éppen 1758-as alaprajznak? Vajon csak ötletszerűen-e? Vagy talán azért, mert a szerkesztéshez felhasználta a lövészalmanachban megjelent metszetet is? Ha az utóbbi eset forog fenn, akkor fel kell tennünk a kérdést: miért fogadta el hitelesnek a lelkiismeretes történettudós a forrásmegjelölés nélküli metszetet? Lehetséges, hogy Rómer ismerte a metszet forrását? Ha a legelső kérdésre igenlő választ adunk, tehát feltételezzük egy 1758-ban készült térkép létezését, akkor kísérlet tehető a szerző személyének megállapítására is. A válaszok nem csak, s nem is elsősorban azért érdekelhetnek bennünket, hogy feleletet kapjunk a régóta vitatott kérdésre, mi volt a metszet és Rómer forrása, hanem azért, mert Pest város 18. századi történetének vizsgálata szempontjából nem közömbös, hogy valóban létezett-e a telekbeosztást ábrázoló, 1758-ban készített városalaprajz? Részletes várostérképek tekintetében ugyanis Pest 18. századi forrásanyaga rendkívül szegényes. Az elsőként Rómer által felhasznált, általa 1720 körül készültnek minősített, és őrzési helyéről az újabb szakirodalomban röviden „kiscelli térkép"-nek nevezett városalaprajz — amely kétségkívül rendkívül becses forrás — már Rómer idején is annyira rongált állapotban volt, hogy a vonalak, a számok és a betűk sok helyütt a kivehetetlenségig elmosódtak rajta.

5 Ezt követően az első részletes, a telekhatárokat és telekszámokat is feltüntető várostérkép, amelyre Pest történetének kutatói a belterület topográfiáját illetően támaszkodhattak, az 1784-1785-ös állapotot rögzítő. Ballá Antal által készített, kitűnő, nagyméretű alaprajz.

6 Ekkorra azonban a meggyorsult fejlődés következtében már nagy változások történtek akár csak a 15—20 évvel korábbi helyzethez képest is. A korábbi időből szár484