Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Gál Éva: Pest város 1758. évi térképe = Ein Plan der Stadt Pest aus dem Jahr 1758 483-500

mázó más térképek - néhány pesti határtérkép vagy a Buda mellett Pest egy részét is feltüntető térképek — a belterületet csak vázlatosan ábrázolták. Az almanachbeli metszet és a Rómer-szerkesztette városalaprajz forrásának kérdésével foglalkozó szerzők közül Gárdonyi Albert, Fodor Ferenc és Nagy Lajos annyira kézenfekvőnek tartotta, hogy nem létezett egy valóban 1758-ban készült, de a mi időnkre már elveszett Pest-térkép, s így a forrás csakis a „kiscelli térkép" lehetett, hogy ezt az álláspontot nem is tekintette külön bizonyításra szorulónak. Gárdonyi szerint „a Fővárosi Múzeumban van egy régi pestvárosi térrajz, melyet már Rómer Flóris is felhasznált és közölt a Régi Pestc. művében ..."? A „kiscelli térkép" és a Rómer-féle alaprajz akár csak futólagos összehasonlítása is cáfolja azt az állítást, hogy Rómer ezt a térrajzot közölte volna könyvében. S ha mégis ezt közölte volna, miért írta föléje, hogy „Pest sz. k. város 1758-ban"? Gárdonyi számára ez a probléma fel sem merült, legalábbis hallgatott róla. Fodor Ferenc hézagpótló térképtörténeti kézikönyvében azt írta, hogy „az eredeti XVIII. századi térkép, amelyet sem az almanach, sem Rómer nem nevezett meg, a Fővárosi Történelmi Múzeum újkori osztályán van."

8 Az évszám problémája fölött azonban Fodor már nem siklott át szó nélkül. „Évszám nincs rajta [ti. a „kiscelli térképen"], s így még mindig megfejthetetlen, hogyan lett származékaiban 1758-i keltezésű." E megoldatlan kérdés ellenére à szerző kétségtelennek tartotta, hogy mindkét, magát 1758-asnak nevező városalaprajz „belőle származik, sőt azokkal hajszálnyira pontos megegyezésű". Nagy Lajos „Pest város XVII. század végi topográfiájának forrásai" című tanulmányában ugyancsak magától értetődő tényként közli, hogy „erről a térképről [azaz a „kiscelli"-ről] 1830-ban, tehát még fokozottabb mértékű rongálódása előtt rézmetszet készült: « Pest térképe az 1758-as állapot szerint >>."

9 Az 1758-as dátum problémáját a szerző megemlíti ugyan, de érdemben nem foglalkozik vele: „Arról, hogy a metsző vagy a szerkesztő honnan vette ezt az évszámot, a térkép nem tájékoztat. A köztudatba azonban átment anélkül, hogy forrását felkutatták volna. Pedig minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a metszet elkészítésekor a jelenleg a Kiscelli Múzeumban őrzött térkép szolgált forrásul." Ami a Rómer-féle térképmelléklet forrását illeti, a szerző úgy véli, hogy bár Rómer 1758-as alaprajznak nevezte a mellékletet, megszerkesztéséhez a telekkönyveken kívül ő is csak a „kiscelli térképet" használta. Mielőtt a feljebb idézett vélemények részletesebb cáfolatára áttérnénk, annyit meg kell állapítanunk, hogy a „kiscelli térkép" és az 1758-as alaprajzok között valóban nagy a hasonlóság — jóllehet az eltérések sem elhanyagolhatók, — s ez valamennyire érthetővé teszi a téves azonosításokat. De egy negyedik szerző, a régész Nagy Lajos 1946-ban megjelent könyvében olyan térképet nevezett Rómer forrásának, amely még csak nem is hasonlít a Rómer-féle városalaprajzhoz. A reprodukcióban közölt térkép, amelynek eredetijét a szerző szerint a Műemlékek Országos Bizottsága őrizte,

10 Pest városát vázlatos alaprajzban ábrázolta, a fontosabb középületeket számmal jelölve, s nevüket a számjelmagyarázatban közölve. Bármennyire rossz minőségű is a reprodukció, annyi teljes biztonsággal megállapítható róla, hogy nem helytálló a szerző véleménye, amely szerint ez megegyeznék „azzal a térképpel, mely után Rómer készítette művének mellékelt térképét. . .".

11 Újabban Bácskai Vera foglalkozott a kérdéssel, s az eddigi szerzőktől eltérő álláspon485