Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471
Az FFG-ben 1945-től kezdődően egyre élesebben kiütköztek az egyoldalú háborús, haditermelésre állított profil következményei. A vállalat és műszaki vezetése az adott helyzetben nem volt képes a termelést átállítani, új termékek gyártását előkészíteni és megszervezni. A vezetés a nehézségekért kizárólag a ténylegesen elszenvedett károkat és a gyár által teljesített jóvátételi szállításokat okolta. A Szovjetunió súlyos háborús veszteségei ellenére is igyekezett figyelembe venni a fiatal magyar népi demokrácia érdekeit, az egy-egy gyártól eszközölt szállítások serkentőleg hatottak a termelésre. 374 Az FFGnél a jóvátételi szerszámgép megrendelések nagyban hozzájárultak a Soroksári úti telep munkájának megindulásához és folyamatossá tételéhez. A fentieken kívül az állam a bankok útján iparindítási hitel címén jelentős tőkét bocsájtott a vállalatok rendelkezésére, így 1945 folyamán az FFG többször vett fel hiteleket a munkások fizetésére, majd gyárhelyreállításra, szállítóeszközök beszerzésére. 37S 1945 első felében, a nyári hónapokban elsősorban a munkásság önfeláldozó munkájának eredményeképpen az FFG telepein már mutatkoztak a konszolidáció jelei. A legnagyobb sérüléseket kijavították, a megrongálódott géppark egy részét kijavították és megteremtették a rendszeres termelés alapfeltételeit. A Soroksári úti telepen kialakult a géposztály szerszámgépek gyártására, a lámpaosztály petróleumlámpák, csillárok, petróleumfőzők, kályhák, gázórák és vízmelegítők előállítására, valamint szerszámok tömeggyártására, kalapácsok, csípőfogók, tolómércék stb. termelésére. 376 A kőbányai telepen az üzem háztartási zománcedények, lemezmunkák, valamint könnyű- és nehézfémöntvények, fémlemezek öntésére és hengerlésére rendezkedett be. Szeptemberben már dolgozott a három segédüzem: a mintaasztalos műhely, a vasöntöde és a kovácsműhely is. A vállalat kapacitásának 70%-át a jóvátételi megrendelések kötötték le. A géposztály 100 csúcsesztergapad legyártására kapott megrendelést, a kőbányai telepen a lemezosztályon 70— 1000 literes űrtartalmú zománcozott tartályok (autoklávok) készültek, ugyancsak szovjet vegyigyárak számára. A fennmaradt kapacitást részben bérmunkák, másrészben lámpák, zománcedények és más tömegcikkek raktárra történő termelése foglalta le. Egyes üzemrészek — mint a géposztály, a szerszámmúhely — a gyár elpusztult gépeinek és szerszámainak pótlásán dolgoztak. 377 Mindez azonban csak pillanatnyi megoldás volt, a gyár távolabbi perspektívája, a béketermelésre való tényleges átállás tervének kimunkálása nem történt meg. 1945 őszén kiéleződött az országban a belpolitikai helyzet. Az őszi országgyűlési választásokon a Független Kisgazdapárt szerezte meg a szavazatok többségét, ami a magyar burzsoáziában nagy reményeket keltett. A nagytőke a reakció előretörésével megerősödött pozícióit, valamint az infláció adta lehetőségeket a népi demokrácia elleni gazdasági támadásra, spekulációra igyekezett felhasználni. 1945 őszétől az infláció irama felgyorsult. A létfenntartási költségek veszedelmesen emelkedtek, 1946 nyarán az áremelkedést már óránként kellett mérni. 378 1945 áprilisában kötötték meg a kollektív szerződéseket, amelyek - a magyar munkásosztály történetében először — átfogóan rendezték a bérviszonyokat, de ezután már hiába volt minden erőfeszítés, hiába próbáltak egymást követő intézkedésekkel védelmet nyújtani a romboló inflációval szemben. Bár 1945 őszén tízszer került sor béremelésre, 1945 decemberében az órabérek emelkedése a kollektív szerződésben megkötöttnek 446
