Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471
Nyugatra menekült. Az új vezérigazgató az ún. zsidótörvények miatt 1942-ben lemondott Ullmann István lett. Kicserélték az igazgatóság néhány, 1944-ben megválasztott tagját, megfosztották állásától Dammang Andrást, Fábry Ferencet, a két volt vezérigazgatót, felmondtak több vezető tisztviselőnek és helyükbe újakat neveztek ki. 1945 májusától lefolytatták a tisztviselők igazolását, amelynek során a kb. 600 főnyi igazolás alá vont személy több mint 90%-át leigazolták. 371 A vállalati vezetésben végrehajtott változások következtében meggyengültek a Hitelbank pozíciói, a bank bizalmi emberei közül jóformán csak Ullmann István maradt vezető állásban. A tőkés vezetés nagy aggodalommal figyelte az üzemi bizottság tagjainak, az összmunkásság képviselőinek tevékenységét. Az igazgatósági ülésre történt meghívásuk még csak a diplomáciai elismerés jele volt, érthető okokból nehezen akarták tudomásulvenni a munkásellenőrzést. Hogy ez mennyire így volt, bizonyítja az is, hogy a Kőbányán először megválasztott üzemi bizottságba még cégvezetőt is beválasztottak. 1945 június—július folyamán a szovjet hadsereg szinte az összes igénybevett gyárat visszaadta a magyar kormánynak, illetve a tőkés tulajdonosnak. 372 Az FFG-ben is valójában ekkor állt vissza egyértelműen a tőkés vezetés. Ugyanezen hónapokban került sor az üzemi bizottságok szabályszerű megválasztására, az elsőt még az a csekély létszámú munkásság választotta meg, amely a kezdeti napokban átlépte a gyárkapukat. A Soroksári úti gyárban július 2-án — amikor a munkáslétszám már 496 fő volt — zajlott le a választás. Az üzemi bizottság elnöke ismét Solt Jenő, tagjai Horváth Károly, Klíma Gyula, Schneider Elemér, Szabó Zsigmond munkások, valamint Földy Károly, Uitz Ferenc tisztviselők lettek. A kőbányai gyárban korábban, június 17-én — amikor a munkáslétszám már 479 fő volt — zajlott le az üzemi bizottság megválasztása, de ezt a választást július 30-án egy újabb követte. Ekkor az üzemi bizottság elnöke Zöld József, alelnökök Horváth Pál és Selymes Gyula, tagjai Eredics Károly, Kovács Jánosné, Schäffer Pál, valamint Fajta Ferenc és Rovács József lettek. 1945. november 9-én a három telep küldötteiből megalakulta Központi Üzemi Bizottság (KÜB) is, amelynek rendes tagjai Solt Jenő, Horváth Pál és Tauzin István, póttagjai Poszpisl József, Schäffer Kálmán és Domák Sándor voltak. A KÜB az igazgatósági üléseken való részvétellel Solt Jenőt és Horváth Pált bízta meg. 373 A KÜB elsősorban a három telep munkáját igyekezett összehangolni, amire azért is szükség volt, mert elsősorban a kőbányai és Soroksári úti telep üzemi bizottságai között sok nézeteltérés támadt. A két munkáspárt között keletkeztek súrlódások is, de a munkásegység az üzemi bizottságok keretei között mindvégig fennmaradt. Ennek nem mond ellent az, hogy minden pozícióért, gyakran még egy munkásfelvételért is harc folyt a két munkáspárt között. A kőbányai telepen azért kellett megismételni az üzemi bizottsági választást, mert a kommunisták nem akarták átadni az elnökhelyettesi tisztséget a szociáldemokratáknak, végül - salamoni döntéssel — két elnökhelyettest választottak. Sok felesleges idő és energia pazarlódott el a két munkáspárt közötti paritás elvének betartása körüli vitákban. A tőkés vezetés megerősödése után az FFG-ben az üzemi bizottságok munkája egyre nagyobb mértékben a dolgozók ellátásának megoldására szorítkozott. Energiájuk jelentős részét az élelmiszerbeszerzés kötötte le. 445
