Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

teljes egészében rendelkezésre állt. A törökbálinti telep épen maradt, de itt a termelés kimondottan hadijellegű volt. Van valami jelképes abban, hogy az élet megindulása mindegyik gyártelepen az ön­tudatos munkásság kezdeményezésére történt. Talán azért van az is, hogy a vállalat fenn­maradt iratai között a felszabadulást követő első hónapokról szinte egy sor sem talál­ható. Budán még folytak a harcok, amikor a pesti oldalon megalakuló kommunista terü­leti szervezetek küldöttei sorra járták az üzemeket, hogy életre hívják az első munkás­szervezeteket és rajtuk keresztül megindítsák a munkát. Az MKP pesterzsébeti székházá­ban összehívták az FFG Soroksári úti telepéről is a régi szervezett munkásokat, illetve azokat a műszaki vezetőket, akik számba jöhettek a vállalat új vezetésében. 363 Belőlük alakult meg — feltehetően még január 8-a körül — az első üzemi bizottság, amelynek elnö­ke Solt Jenő lett. 364 Január 7-én alakult meg az üzemi bizottság a kőbányai telepen, itt az első elnök Zöld József volt. 365 Február 23-án üzemi értekezlet volt a törökbálin­ti telepen is, ahol először üzemi megbízottakat választottak Domák Sándor és Tauzin István személyében, akik később mint az üzemi bizottság vezetői szerepeltek. 366 Mindhárom gyártelepen megalakultak a munkáspártok szervezetei, elsőnek a kom­munista párté. A kőbányai telep kommunista pártszervezője Borka Attila, a Soroksári úti pártszervező Csák János volt. 367 Létrejöttek a szociáldemokrata üzemi szervezetek is. A két munkáspárt taglétszáma az első hónapokban nagyjában azonos volt. A magyar burzsoázia a háború befejezése után lassan ocsúdott fel. Ez a tény is köz­rejátszott abban, hogy a fasiszták ellen harcoló szovjet hadsereg támogatása, az 1945 januárjában megkötött fegyverszüneti szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése a gyárak élére kinevezett szovjet katonai parancsnokokra és a kezdeti időben — mint az FFG-ben is történt — a gyárvezetői funkciókat is ellátó üzemi bizottságokra hárult. A termelő munka elsőnek az épebben maradt kőbányai üzem zománcműhelyében indult meg. „A vállalat a bizottság (üzemi bizottság) előzetes szervezési munkái után 1945, január 15-én kezdett dolgozni. Szén, víz, gáz és elektromos erő hiányában egyelőre csökkentett létszámmal működik. A munkák túlnyomó része javítási munka. A javítási munka elsődlegesen szükséges azért, hogy a háborús károk kijavításra kerüljenek. A Vörös Hadsereg Gyömrői úti péksége részére kenyérsütő tepsiket készítünk nagyobb mennyi­ségben, valamint alkalmi munkaként gépkocsikat javítunk. .." — írta az üzemi bizottság 1945 február 13-án, Buda felszabadulásának napján. 368 Február 20-tól kapták a zo­máncedény megrendeléseket a szovjet hadseregtől, 1945. március 5. és június 1-e között 49.452 kg zománc- és 8.788 kg alumíniumedényt gyártottak a szovjet hadsereg számára. A Soroksári úti telep lassabban éledt. Az első írásos nyom szerint az április 24-én munkára jelentkezett 40 fő Csernisov szovjet városparancsnok engedélye alapján hozzáfo­gott a romok eltakarításához, a telep közmüveinek rendbehozatalához. Ezen a telepen első munkaként a MÁV számára készítettek vagonalkatrészeket. 369 Lassan magához tért a vállalat tőkés vezetősége is. 1945. május 4-én megtartották az első igazgatósági ülést a Hitelbank helyiségében. 370 Az új idők jeleként a párnázott ajtók megnyíltak a munkásság képviselői, Zöld József és Horváth Pál előtt is, akik az üzemi bizottság képviselőiként vettek részt az igazgatói ülésen. Az igazgatósági ülés első­sorban személyi ügyekkel foglalkozott, hiszen a vállalat régi vezetőségének többsége 444

Next

/
Oldalképek
Tartalom