Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

Jóformán meg sem száradt a tinta a PÍRT alakuló ülésének papírján, amikor jelentkeztek a baljós előjelek. 1943-ban, a sztálingrádi csata után a háború menetében bekövetkezett fordulat hatására felmerültek a kétségek az FFG Elnöki Tanácsában — amelyben ott ültek a Hitelbank képviselői is — a PÍRT üzlet iránt és javasolták a telep eladását a Danuvia RT-nak. De ott ült az Elnöki Tanácsban a németbarát Dammang is, aki — bár a gyártelep munkálatai nem haladtak az elképzelt gyors ütemben — megakadályozta az eladást. 30

° Az egyre nehezebbé váló háborús helyzetben késtek az építkezés munkálatai, vontatottan érkeztek a gépek Németországból és lassan haladt a megfelelő munkaerő toborzása és kiképzése. 301 Ez a toborzás oly jellegű volt, hogy a csepeli Weiss Manfréd gyár — amely ugyancsak jelentős mértékben gyártott fegyvert — még a H M-nél is kénytelen volt tiltakozni a „PÍRT rosszhiszeműsége" ellen, mert a „munkaerőket a többi vállalatoktól fogja elhalászni."

302 Nem ment zökkenő nélkül a szakszemélyzet egy részének Németországban tervezett kiképzése sem. 1942 novemberében 3 fő, majd december 21-én újabb 7 fő jött haza engedély nélkül. A hazajöttek — akiket a hadiüzemi parancsnok letartóztatott — a „kibírhatatlan élelmezésre hivatkoztak, továbbá arra, hogy a németek úgysem adnak nekik munkát". Vallomásukban azt is elmondták, hogy a Junkers műveknél „a magyar csoportot az ott dolgozó különféle nemzetiségű hadifoglyokhoz csapták és velük ugyanúgy bánnak, mint a hadifoglyokkal." 303 A nehézségek ellenére a PÍRT a háború utolsó éveiben jelentős vállalattá nőtte ki magát. A magyar és német megrendelőtől kapott 60 millió pengő előlegből 17 milliót fordítottak építkezésre, gépek és felszerelések vásárlására, közel húszmilliós nyersanyagkészletet halmoztak fel. Ha vontatottan is, de megindult a repülősárkány-gyártás. Utólagos feljegyzés szerint összesen 32 db Ju 52 típusú gép készült el, amelyből 13 db-ot a HM, a többit a németek vették át. 1944 októberében a HM leállíttatta a vállalatot, majd a németek a gyár teljes felszerelését, anyagkészletét, gépeit — köztük 179 új fémmegmunkáló gépet — részben vonaton, részben hajón kiszállították az országból. 304 A felszabadító szovjet csapatok 1945-ben szinte teljesen üresen találták a pestlőrinci telepet,

305 amelyet 1948-ban az Iparügyi Minisztérium fonoda részére vett igénybe. Az FFG a PÍRT „kalandon" túl is igyekezett bekapcsolódni a repülőgépgyártásba, részt vett alumíniumalkatrészek szállításával a Daimler-Benz repülőgyártási programban, a kőbányai sziklapincébe települt repülőgépgyárnak is szállított félgyártmányokat. 306 A vállalat polgári termelése a háború évei alatt Mint a korábban már közölt kimutatásból kitűnik, a háború első évei alatt a polgári termékek termelési és eladási forgalma — az áremelkedéseket is beleszámítva — stagnált vagy visszaesett. Az 1943—1944. évről részletesebb adatok nem állnak rendelkezésre. A polgári cikkek sorában a zománcgyár termékei közül az edények továbbra is fontos helyet foglaltak el és eladásuk is biztosított volt. Még a Lámpagyár kezdte meg az 432