Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

öntöttvas kádak helyett az acéllemez fürdőkádak gyártását. E termékfajtából a költséges propaganda ellenére sem tudtak jelentős forgalmat elérni, a gyár export próbálkozásai szinte teljesen eredménytelenek maradtak. Megakadt számos más hagyományos cikk forgalma is, mint a csillár-, mérőeszközök-, zománcozott kályhák- és tűzhelyek-, stb. Biztos forgalom növekedést szinte egyedül a vadászfegyver eladás mutatott: 1939 és 1942 között 2.4-szeresére emelkedett. 307 Az 1940. és 1941. évek eladási forgalmában a fémgyártmányok vezetnek közel hatmilliós összeggel, a zománcedények eladási értéke kétmillió felett volt, 1941-ben több mint egy millió pengőt tett ki a vadászfegyver eladásból származó bevétel. 308 A korábbi évekkel szemben a háború kitörését követő években meredeken visszaesett a polgári termékek exportja. Míg 1939-ben az export 1.250.254 pengő volt, 1940-ben már csak 613.149, 1941-ben mindössze 476.871 pengőre rúgott. Némi emelkedés 1942-ben következett be a Törökországgal létrejött külkereskedelmi kapcsolat révén. A gyár exportjának több mint 90%-át 1942-ben kizárólag zománcedényből, Törökország vásárolta meg. Jelentéktelen összeget tett ki viszont a másik két semleges országba, a Svédországba és Svájcba irányuló export. 309 A kedvezőtlen eladási viszonyok mellett a nyersanyaghiány is közrejátszott a polgári irányú termelés és forgalom visszaesésében. 1939-ben pl. a horganygyártmányokkal négy hónapra le kellett állnia a gyárnak nyersanyaghiány miatt, de állandóan akadozott hasonló okok miatt a zománcedény gyártás is. 310 A fémműnél is jelentős kapacitáskiesés keletkezett a rézszállítmányok elmaradása miatt, 1941-ben a hehézfémgyártásról át kellett állni a könnyűfémgyártásra. Míg 1939-ben a fémmű 4418 tonna különböző félgyártmányt állított elő, addig 1943-ban már csak 1913 tonnát, a korábbinak 40%-át.

311 A gyár legmodernebb üzemének kapacitása egyre kevésbé volt kihasználva. Mérleg a háború közepén Végigtekintettünk a gyár termelésén, termékein, hazai és külföldi eladásán és valójában már feltettük a kérdést: jó üzlet volt-e a háború? A kérdés kimondva-kimondatlanul ott lappangott az FFG anyaintézete, a MÁH vezetőiben és vállalati képviselőiben is. Nem véletlen, hogy a Hitelbank Ipari Titkárságának iratai között nagy mennyiségben találhatók a feltett kérdésre választ adni kívánó számítások, kimutatások. A legkézenfekvőbbnek tűnő választ az FFG nyilvánosságra hozott mérlegeredményei szolgáltatják. A kimutatott tiszta nyereség 1939 és 1942 között az alábbiak szerint alakult: : \ Év Tiszta nyereség 1939. 363.484 Pengő 1940. 1.167.971 Pengő 1941. 987.892 Pengő 1942. 964.504 Pengő 433