Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

szerződés jött létre, mélynek értelmében az Izzó az 1912. május 1-e óta beérkezett megrendelésekre már nem fizetett licencdíjat, viszont a Western Electric Comp. 1 millió korona névértékű részvény átvételével az újpesti gyárnál érdekeltséget vállalt. A csikágói vállalat kötelezte magát, hogy az Izzónak minden irányú technikai és kereskedelmi segítséget megad.

115 A csikágói váilalat érdekeltségvállalása és kooperációja az Egyesült Izzó pozícióját a telefoniparban jelentősen megerősítette. Midőn 1913-ban az automata telefonközpontok kérdése előtérbe lépett, a Posta és Távírda Igazgatóság szakbizottsága a Western Electric Comp, rendszerét helyezte az első helyre. A szakbizottság véleménye alapján a Kereskedelemügyi Minisztérium 1914 áprilisában a Posta és Távírda Igazgatóságot utasította, hogy a két budapesti telefonközpontnak félautomata üzemmé való átalakítása ügyében az Egyesült Izzóval kezdjen tárgyalásokat. Az ügyvezető igazgatóság az 5 millió korona értékű munkára rövidesen meg is tette az ajánlatát. Az első világháború kitörése azonban a munkálatok megkezdését akadályozta.

116 A vállalat mechanikai osztálya az 1906-tól 1914-ig terjedő időszakban szintén állami megrendelésekre támaszkodott és a kommersz telefonüzletet elhanyagolta. Aschner Lipót, akit Egger Gyula javaslatára 1908-ban kereskedelmi igazgatónak neveztek ki, a gyengeáramú üzletág háttérbe szorulásáért a mechanikai osztályt tette felelőssé. A vádak miatt Pintér és Aschner között a viszony rendkívül kiéleződött. Aschner kétségbe vonta a gyengeáramú osztály technikai felkészültségét és azt állította, hogy az a Western Electric Comp, szabadalmai nélkül nem állta volna meg a helyét. Végeredményben Aschner arra törekedett, hogy a gyengeáramú kereskedelmi cikkek gyártását szüntessék meg.

117 Aschner érveire Pintér memorandummal válaszolt. A végrehajtó bizottság a vita eldöntése és a gyengeáramú kereskedelmi cikkek gyártásának a fentartása ügyében 1909 elején Egger Ernő igazgatósági tagtól, a bécsi testvérvállalat vezérigazgatójától kért szakvéleményt. Egger Ernő az újpesti gyárban megvizsgálta a gyengeáramú kereskedelmi cikkek önköltségét, eladását, rentabilitását és pesszimista becsléssel is megállapította, hogy azok 12-15% tiszta hasznot hoznak.

118 Egger Ernő a racionális gyártás érdekében azonban azt javasolta, hogy: 1. csak magas értékű, elsőosztályú kivitelű cikkeket gyártsanak megfelelő mennyiségben. 2. Kevésbé kelendő cikkeket a közvetítő kereskedelem útján szerezzenek be. 3. A viszonyokhoz alkalmazkodó gyártási és értékesítési programot állapítsanak meg. 4. Az eladási szerveket tanítsák be, a gyártó és értékesítő szervek elengedhetetlen összhangját biztosítsák.

119 A végrehajtó bizottság Egger Ernő szakvéleménye alapján úgy döntött, hogy a gyengeáramú kereskedelmi cikkek gyártását továbbra is fenntartja és fejleszti. Ebben az időszakban véglegesen megoldódott az erősáramú üzletág kérdése is. A bécsi Vereinigte Elektrizitäts A. G. az újpesti gyár telepén 856 négyszögöl területen felépítette erősáramú gyárát és azt 1907 november 26-án Egyesült Villamossági és Gépgyár Rt. néven külön vállalattá alakította át.

120 Az Egyesült Izzó az erősáramú üzletággal való utolsó kapcsolatát is megszüntette, amikor 1910-ben losonci és budafoki erőműveinek a 358 -