Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374
részvényeit 692 000 koronáért a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára nevű cégnek eladta. Ugyanebben az évben értékesítette Huszár utcai régi gyártelepét is, melyet 546 000 koronáért a Haggenmacher Sörgyár vásárolt meg. 121 Az említett tranzakciók lehetővé tették a vállalat régi bankadósságainak a kiegyenlítését és az újpesti gyártelep területének a bővítséét. A vállalat 1911. június 10-én hosszas alkudozások után gróf Károlyi Lászlótól 14 510 négyszögölnyi területet vásárolt. Az Egyesült Izzó csak elővigyázatból szerezte meg a szomszédságában levő ingatlant, amire pillanatnyilag nem volt szüksége, mert a gyártelepen még rendelkezett beépítetlen területtel. 122 A vállalat az 1906-1914 közötti években exportját szervezettebbé tette. Megmaradtak ugyan régi eladási képviseletei, de Bécsben, Milánóban és Szentpéterváron külön eladási vállalatokat létesített. A bécsi Tungsram Izzólámpa és Villamossági korlátolt felelősségű társaságot úgy hozta létre, hogy alapító tagként Egger Gyulát és Aschner Lipótot szerepeltette. Milánóban Tungsram die Lampade ad Incandescenza ed Impressa Electrica, Szentpétervárott pedig Obsestvo Elektroswjet néven alapított értékesítési vállalatokat. Mivel a bécsi és milánói Tungsram vállalatok igen eredményesen működtek, 1913-ban Madridban és Prágában létesítettek hasonló eladási szerveket. Az Egyesült Izzó exportpiacainak a megszervezésével elérte, hogy megnövekedett gyártásának 5/6 részét a külföldön minden nehézség nélkül el tudta helyezni. 123 A vállalat a gyártási nehézségek és a nagyarányú beruházások ellenére az 1906—1914 közötti években, nyolc üzletév alatt 6,5 millió korona tiszta nyereséget ért el, melyből részvényeseinek 3,5 millió korona osztalékot fizetett ki. Ugyanezen idő alatt alaptőkéje 6,5 millió koronára, tőketartalékai pedig 5,8 millió koronára emelkedtek. Gyártelepét és gépi berendezését az 1913—1914-es üzletévben 8,7 millió koronára értékelték. Mobilitására jellemző volt, hogy 4,3 millió korona adósságával szemben 5,1 millió korona künnlevőséggel és 4 millió korona értékű nyersanyaggal s készáruval rendelkezett. Az Egyesült Izzónak nagyvállalattá fejlődésében jelentős része volt Egger Gyula vezérigazgatónak, Pintér József műszaki és Aschner Lipót kereskedelmi igazgatónak. Egger Gyula 1906. május 1-től kezdve az administrateur délégué hatáskörét töltötte be. Mint ilyennek az ügyvitel ellenőrzését és a társaság érdekében szükséges üzleti utazások lebonyolítását tették feladatává. A műszaki és kereskedelmi igazgató távollétében az ügyvitel zavartalanságáért felelős volt. Az évèk múlásával Egger Gyula egyre passzívabb szerepet töltött be a vállalatnál. Az irányítás így mindjobban a szervezőképességével és üzleti érzékével kitűnt Aschner Lipót kezébe ment át, aki a két főrészvényes bank bizalmát is teljes mértékben élvezte. 124 Pintér József változatlanul a két gyáregység műszaki vezetését látta el, de idejét mind nagyobb mértékben a mechanikai gyáregység kötötte le. A vállalat két érdemes vezetőjét a közgyűlés 1912-ben, illetve 1913-ban az igazgatóság tagjai sorába választotta. A szénszálas és wolframlámpa gyáregységet osztályvezetői minősében dr. Szalczer Ferenc, Just Simon és Helfgott Ármin irányították. 125 Az izzólámpa osztály számára nagy nyereséget jelentett Perczel Aladár vegyészmérnök szerződtetése, aki 1912. március 1-én lépett az Egyesült Izzó szolgálatába, amikor a vállalat wolframlámpa gyártása kritikus helyzetbe került. Perczel hosszú ideig a bécsi Westinghouse fémszálas izzólámpagyárban dolgozott. Az Egyesült Izzónál az ő nevéhez fűződik a vont huzalú wolframlámpa gyártási eljárásának a kidolgozása. 126 359
