Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Szekeres József: A fővárosi közüzemi hálózat működésének jogi szabályozása, 1872-1938 = Rechtliche Regelung der Tätigkeit des hauptstädtischen Kommunalbetriebsnetzes, 1872-1938 287-309

/ A főváros gazdasági helyzetében is a válság egyre inkább éreztette kihatását. A budapesti gazdasági élet a válság kezdetekor elég nagy ellenállóképességet tanúsított, azonban a válság kiterjedése, elhúzódása és visszaható következményei miatt, sokkal nehezebben lábalt ki belőle. E jelenségnek oka a főváros ipari termelésében domináló nehéz- és gépipar rendeléshiánya, az új, főleg könnyűipari üzemeknek a főváros határain kívüli települése.

27 A főváros gazdasági helyzetében bekövetkezett rosszabbodás egyik látható jeleként egyre nagyobb deficit alakult ki a főváros költségvetésében. Az 1934. évi költségvetésben 10 millió pengős deficit került előirányzásra. Nem történt gondoskodás — anyagi eszközök hiánya miatt — a 2,1 milliós pénztári és a kórházi 18 milliós hiányok, valamint a Vásárpénztár 1929. évi 3,7 milliós veszteségének a fedezésére. A növekvő bajok közepette egyre több kritika hangzott el a főváros háztartásában, üzemi gazdálkodásában és közigazgatásában mutatkozó rendellenességek kapcsán. Kifogásolták az intézményi és üzemi túlméretezettséget, a takarékosság hiányát, a magas fizetéseket, a sorozatos közüzemi botrányokat. A Gömbös kormány az akuttá vált helyzetet arra használta fel, hogy rendcsinálás ürügyén saját és hívei befolyása alá vonja a főváros közigazgatását, beleértve a hatalmi pontokon történő személycseréket is. Ezen túl a kormány beleszólási jogának növelésére, a kormányintézkedéseket vonakodás nélkül végrehajtó fővárosi közigazgatási apparátus kiépítésére és az ellenzéki pártok háttérbe szorításával az egypártrendszer feltételeinek megteremtésére törekedett.

28 E célokat szolgálta a korábbi fővárosi törvények esetében nem tapasztalt gyorsasággal, a kormánytöbbség kíméletlen felhasználásával alig öt hónap alatt keresztülhajszolt új fővárosi törvény, az 1934:Xll.tc. Budapest Székesfőváros közigazgatásáról.

29 A Gömbös kormány új fővárosi törvénye A Gömbös-féle fővárosi novella nem tekinthető alapvetően új jogszabálynak s a törvény címében is olvasható, hogy itt csupán az 1930:XVIII.tc. egyes rendelkezéseinek módosításáról van szó. A miniszteri indokolás részletesen felsorolja és tárgyalja a módosításokat. Az első és igen fontos változtatás az 1930-as törvénnyel megteremtett helyzethez képest a törvényhatósági tanács megszüntetése. A törvényhatósági tanács intézménye a miniszteri indokolás szerint nem vált be, mert a közigazgatás javítását és gyorsítását nem eredményezte, működésében elmosódtak a felelősség és szakszerűség szempontjai, s túl nagy pártbefolyást tett lehetővé, ami az ügyintézésben, kinevezéseknél nem kívánatos. A törvényhatósági tanács jogkörét a főpolgármester és a polgármester kapta meg, hatáskörük lényeges kibővítésével. E főtisztviselőknek a kormánytól való függését, alárendeltségét a főpolgármester államfői kinevezése és a polgármester államfői megerősítése jelképezte. A főpolgármester a törvény alapján átmeneti időre kivételes hatalomhoz jutott. A szanálás szempontjából — a közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozó ügyeken kívül — valamennyi fővárosi autonóm szerv helyett hozhatott rendeleteket és határozatokat. E tevékenységéről egyedül — a képviselőház mellett működő 33-as bizottság mintájára — a tör303