Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Szekeres József: A fővárosi közüzemi hálózat működésének jogi szabályozása, 1872-1938 = Rechtliche Regelung der Tätigkeit des hauptstädtischen Kommunalbetriebsnetzes, 1872-1938 287-309

A jövedelmező magánmonopóliumok elkeseredett harcot folytattak a községesítés ellen, mégis sorra fővárosi üzemekké lettek a szemétfuvarozás, a szeméttelep, a gázművek. A magánmonopóliumok elkeseredett ellenállásának megkerülésére Budapesten a községesítési politika új változatátalakította ki a liberális városvezetés. Az új községesítési gyakorlat alapján a főváros nem lépett fel nyíltan az átvétel gondolatával s nem forszírozta a jogi úton történő kisajátítást, hanem mintegy incognitóban, felvásárolta a kiszemelt magántársaság részvényeit, üzletjegyeit. így került pl. 1911-ben a főváros tulajdonába a Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. részvényeinek 51%-a. A vállalat tulajdonosai voltak leginkább meglepve, amikor kitűnt, hogy a tőzsdén egymástól látszólag függetlenül részvényeket vásárló ügynökök a főváros ágensei. Ahol az „ügyes" fogások nem segítettek, pl. az Állatvásárpénztár Rt. esetében, mert a bankérdekeltségek gondosan figyeltek a részvénymajoritás kézbentartására, egyezkedés és vétel útján, de a vállalati forma érintetlenül hagyása mellett lehetett a főváros érdekeinek megfelelő megoldásokat kikényszeríteni. A községesítések a város fejlődésének adott szakaszában lényegében pozitívnak értékelhetők, mivel a városfejlődés további előrehaladásának alapjait vetették meg. Az első világháború kezdetéig mindazonáltal a községesítések maradéktalanul nem voltak keresztülvihetők, mert a villamos áramtermelés, a városi és peremövezeti közlekedés zöme magánvállalatok kezében maradt. A városi pénzek központi kezelését és felhasználását lehetővé tevő pénzintézet alapításához pedig a kormány nem járult hozzá. Az első világháború időszakában bevezetett kötöttségek és korlátozások, a kényszerrendelkezések és a tömeges bevonultatások közepette egy sor újabb gazdasági jellegű feladat hárult a városi közigazgatásra, amit újabb, a főváros irányítása mellett életrehívott intézmény- és üzemrendszer felállításával igyekeztek megoldani. Az osztráknémet tőke tradicionális hatalmi pozícióinak a háborúvesztés kilátásának erősödésével bekövetkezett megrendülése nyomán nyílt lehetőség az elektromos áramtermelői és elosztói rendszer városi kezelésbe vételére.

9 A háborús években végrehajtott községesítések során a községesítési törekvések új rugójaként figyelhető meg a városi vezető réteg nyíltan megnyilvánuló meggazdagodási igyekezete. 1915-ben Bárczy polgármester és tanácsnokai elfoglalták a Városi Villamos Vasút Rt. igazgatói bársonyszékeit, nem utolsó sorban a tiszteletbeli állásokkal együttjáró magas fizetés és tantiémek megszerzése érdekében. Bárczy korrumpálódására utaló lépése nyomán vált általánossá az a budapesti gyakorlat, hogy a városi tisztségviselők, a polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnokok, majd a városi politikai életben befolyáshoz jutott pártok vezető exponensei kisajátították a közüzemek kulcspozícióit, egyesek közülük több közüzem igazgatásában is helyet foglaltak. Az 1918—1919. évi forradalmakat, majd a Tanácsköztársaság fegyveres intervencióval történő megdöntését követően a városházán hatalomra került szélsőségesen jobboldali Keresztény Községi Párt, mely lényegében a fővárosi ellenforradalmi erők gyülekezetét képezte, a közüzemek urává vált. A több ezernyi közüzemi munkás és alkalmazott, a közüzemekben koncentrálódott gazdasági és társadalmi erők igen fontos hatalmi bázisát képezték a városházi uralkodó klikknek. A Wolff Károly vezette szélsőséges jobboldali párt 292