Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Szekeres József: A fővárosi közüzemi hálózat működésének jogi szabályozása, 1872-1938 = Rechtliche Regelung der Tätigkeit des hauptstädtischen Kommunalbetriebsnetzes, 1872-1938 287-309
tevékenységhez és nagyvárosi feltételek kialakításához elkerülhetetlen járulékos beruházások realizálását eredményezte. Különösen a századforduló körül váltak jelentőssé az iparfejlődés szempontjából a budapesti közműhálózat szolgáltatásai. Nem véletlen, hogy a fővárosi ipari vállalatok többsége éppen a századforduló előtti évtizedben alakult meg vagy emelte nagyipari szintre termelését. 7 A községesítési politika indokai és főbb állomásai A századforduló körül már milliósra növekedett a Budapest közszolgáltatásait az egyéni vállalkozók és kapitalista társulatok egyre nehezebben tudták biztosítani. A magánkézben levő közmű vállalatok részben tőkehiánnyal küzdve, nem voltak képesek kapacitásnövelő, a város fejlődését nyomon követő beruházásokat eszközölni. Másrészt a monopólium birtokában drága tarifákat állapítottak meg, amelyeket viszont a lakosság nem bírt megfizetni s ezáltal lassult le a fejlődés. A közlekedési vállalatok milliós nyereségekre szert téve elzárkóztak a hálózat fejlesztésétől. A magánközüzemek a technikai haladást is gátolták azáltal, hogy elzárkóztak, sőt erőteljesen felléptek az általuk bírt közszolgáltatási ágazat korszerűsítése ellen. A gázművek évtizedeken át akadályozták a villamosvilágítás elterjedését, a lóvasutak a pályához kötött közúti tömegközlekedés villamosítása ellen hadakoztak. A monopolvállalatok ugyanakkor a főváros törvényhatósági bizottságában is igyekeztek a városi gazdaságpolitikát önző és retrográd érdekeiknek megfelelően befolyásolni. A városi magánmonopóliumok ekkorra Budapest általános fejlődésének már akadályozó tényezőivé váltak. A 19—20. század fordulóján, amikor az előző évtizedek folyamán végbement fejlődés nyomán az európai városok is korszerű nagyvárosokká alakultak át, a városvezetőségek hasonló gondokkal találták szembe magukat, mint Budapesten. Az európai nagyvárosok vezetői e helyzetben a városfejlődés parancsoló érdekeinek megfelelő új gazdaságpolitikát alakítottak ki. Egyre inkább arra törekedtek, hogy a legfontosabb városi közszolgáltatási üzemeket saját fennhatóság és városi irányítás alá helyezzék. A községesítések századforduló körül elterjedt gyakorlata a magyar fővárost sem kerülte el. Budapesten Bárczy István liberális várospolitikus polgármesterré választását követően, 1906-tól indult meg a községesítés folyamata, melynek során a közüzemeket kisajátítási díj ellenében városi kezelés és tulajdon kereteibe vonták. A városvezetés a községesítések céljául a jobb irányítást, fejlesztést, a zavartalan szolgáltatást, a túlzott nyerészkedés és visszaélések kiküszöbölését állította be. 8 Kétségen kívül a községesítések e nyíltan hangoztatott s népszerűnek bizonyuló célókat is szolgálták. A háttérben azonban legalább oly fontos okként szerepelt a közüzemek magas nyereségének a városi uralkodó politikai párt anyagi bázisai növelésére való fordításának igyekezete, másrészt a városi közigazgatásra háruló anyagi terhek enyhítésére való törekvés, a mind nagyobbá váló költségvetési kiadási szükségletek s a bevételek közötti deficit nagyságának csökkentésére, s a kritikus pénzügyi helyzet feloldására, a városi anyagi erőforrások növelésére irányuló új gazdaságpolitika igényei.
