Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Kiss József: Tóth Gáspár, Petőfi "mecénása" : egy jeles polgári magyar szabómester a reformkorban és a forradalomban = Gáspár Tóth, Petőfis Mäzen : ein herrvorragender bürgerlich-ungarischer Schneidermeister im Reformzeitalter und in der Revolution 241-286

lapokon és sajtóközleményekben, sőt eredeti kézjegyüket is láthatjuk a bizottmány első, 1848. március 15-e éjjelén elfogadott kiáltványa máig fennmaradt fogalmazványa alján.

95 Forradalmi naplójában Petőfi is megörökíti ezt a névsort, de a demokrata következetességével betűrendbe szedi, — még az elnökkel, Rottenbillerrel sem tesz kivételt (miért volna ő előbbre való a többinél?), s a nemesi névírás csökevényének tekintett y-okat, h-kat is kiküszöböli (pl. Tóth = Tót)

96 Mindkettőjük életében nagy nap, sorsfordító fejlemények kezdete ez a március tizenötödike. Petőfi azonban következetesen továbbhalad a népi forradalmár maga választotta útján, Tóth Gáspár meg — úgy tűnik — elszántan, de előre meghatározott program nélkül veti bele magát az események áradatába, s hagyja, hogy magukkal sodorják. Most aztán igazán kiélheti cselekvési vágyát, nagy szükség van áldozatkész szervezőkre, tárgyalni képes közvetítőkre, aktív választmányi tagokra. Nem is hagy ki semmilyen kínálkozó alkalmat. Birányi Ákos, a márciusi napok legelső krónikása Pesti forradalom c. füzete végén (a március 15—19-i események ismertetése után) megállapítja:,,. . . a pesti mozgalomban . . . legelső sorban küzdőkül említendők: Irinyi, Irányi, Vasvári, Petőfi, Jókay, Bulyovszky, Tóth Gáspár (a polgárságból), Egressi G. Neveiket átadjuk az utókornak."

97 Meg sem kíséreljük Tóth Gáspár 1848. évi tevékenységének összefüggő, folyamatos felvázolását s értékelését; megelégszünk azzal, hogy ennek főbb kereteit és fórumait ismertetjük néhány jellemző adat kíséretében. Mindjárta március 1 B-t diadal után sokat buzgólkodik a nemzetőrség megszervezése körül. Mint feljebb elmondtuk, a pesti magyar polgárőrség tisztje volt, tehát annak a fegyveres testületnek a vezérkarához tartozott, amellyel 1844-ben egészítették ki a már meglevő gyalogos és lovas őrcsapatokat. A központi választmány első ülésén határozatot hozott a fővárosi nemzetőrség felállításáról, egyelőre 1500 főnyi létszámmal. Ezt úgy érték el, hogy egyrészt feltöltötték a polgárőrség már kész kereteit, másrészt önálló egységeket is szerveztek (ilyen volt pl. az egyetemi hallgatóknak mintegy 500 főből álló nemzetőri osztálya). A korábbi „polgári gyalog őrhad" — változatlanul Nádosy István parancsnoksága alatt — a nemzetőrség 3. osztálya lett;

98 állományából (mint láttuk) öten kerültek a központi választmányba. Rottenbiller Lipótot ezredesi ranggal a nemzetőrség főparancsnokává tették; valószínű, hogy Tóth megtartotta századosi rangját („századosi jelleggel" osztják majd be a honvédség Ruha Bizottmányához is).

99 A választmány meg^ bízásából ő látta el a „toborzó választmány" elnöki tisztét,

100 s Kacskovics Lajos, a korábbi polgárőrség hadnagya volt az, aki március 18-án „az újonnan elválasztott nemzeti őrsereg" eskütétele alkalmával buzdításul felolvasta Petőfi Nemzeti dalét. Hogy maga Tóth Gáspár a forrongó márciusi napok után felöltötte-e még a nemzetőr-egyenruhát, nem tudjuk; fia Tóth Lajos azonban, aki egyébként apja mesterségét választotta, nemzetőrhadnagy volt, s harctéri szolgálatra is jelentkezett: a Der Ungar c. pesti német lap értesülése szerint 1848. szeptember 18-án mint futár a déli hadszíntérről a Szent-Tamás elleni támadás hírét hozta a fővárosba.

101 Tóth Gáspár a városi bizottmányon kívül (mely a kormány Pestre költözéséig áll fenn, s április 15-én kimondja megszűnését)

102 Petőfivel együtt tagja lesz a március 21-én alakult Pest megyei választmánynak.

103 Részt vesz a pesti polgárok gyűlésein is, ilyenformán lehetősége nyílik bizonyos közvetítő szerepre a különféle testületek között; így 260