Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Kiss József: Tóth Gáspár, Petőfi "mecénása" : egy jeles polgári magyar szabómester a reformkorban és a forradalomban = Gáspár Tóth, Petőfis Mäzen : ein herrvorragender bürgerlich-ungarischer Schneidermeister im Reformzeitalter und in der Revolution 241-286

pl. a városi bizottmány április 1-i ülésén a polgárok gyűlésének engedékenységre intő üzenetét tolmácsolja.

104 Az április 7-i városi bizottmányi ülésen szóba kerül, hogy a német színházban egy olyan darab bemutatóját tervezik, amely tendenciájánál fogva alkalmas zsidóellenes hangulat keltésére. Tóth Gáspár indulatos szavakkal fakad ki a színház igazgatója, Forst ellen.

105 (Ebből keletkezik az a sajtópolémia, melyet feljebb érintettünk: egy színész félreérti és megtámadja Tóthot.) Április 12-13-án a megyei választmányban hoszszas vitát folytatnak arról, hogyan lehetne egy, a széles néptömegek politikai tájékoztatására alkalmas, nagy példányszámú „népújság" kiadásának feltételeit megteremteni. „E kérdést minden theoriáknál jobban megfejté Tót Gáspár pesti polgártársunk - olvassuk a Pesti Hírlapban —, ki azonnal nyilvánítá, miszerint 100 példányra előfizetést ő maga biztosít. Másnap pedig jelenté, hogy e tárgyban elindulván, a derék pestiek közt eddig már 3400 aláírót s előfizetőt szerzett. Illy tettek hangosabban szólnak minden dicséretnél."

106 (Tóth fáradozása nem volt hiábavaló: a lap, Nép barátja címmel június 4-én Vas Gereben szerkesztésében megindult; Arany János mint társszerkesztő Szalontárói írogatott bele cikkeket, s Petőfi egy-két verse is itt jelent meg először.) A pestvárosi választmány utolsó ülésén, április 15-én Tóth Gáspár a mesterlegények panaszairól szólva azt az indítványt teszi, hogy a minisztérium rendelje el a nemzetőrség felruházását; ezáltal sokan jutnának munkához és keresethez.

107 Az ő javaslatán alapul Pest város május 22-i közgyűlésének az a határozata is, amelynek értelmében a nemzetőri szolgálatra jelentkező iparossegédeket (mesterlegényeket) abban a kedvezményben kell részesíteni, hogy „3 év múlva e város kebelébe visszatérendők, mesterségüket mint mesterek minden remeklés vagy díjfizetés nélkül" megkezdhessék és folytathassák.

108 Április 18-án miniszteri rendelettel „új közcsendi bizottmány"-t hívnak életre;

109 ebbe Tóth újra bekerül, s így a továbbiak folyamán is közvetlen közelből figyelheti a pesti eseményeket. A május 10-i véres incidens után, amelynek során báró Lederer osztrák tábornok, budai főhadparancsnok lovasrohammal oszlatja szét az ellene tüntető tömeget (majd a felelősségre vonás elől Bécsbe szökik), polgárokból és katonatisztekből álló vegyesbizottságot küldenek ki az eset kivizsgálására; ennek Tóth Gáspár is tagja, s végig részt vesz a több napig tartó tárgyaláson.

110 Szemere Bertalan belügyminiszter állítólag ekkor figyel fel rá, s amikor — kb. egy hónap múlva — a fővárosban „az országos rendőri osztály részéről" külön állandó hivatal felállítását rendeli el, a kinevezettek közt mint a négy polgár egyike ott van Tóth Gáspár is.

111 Tóth Gáspárt annak a március 16-i helytartótanácsi rendelettel létrehozott ideiglenes sajtóügyi bizottságnak is tagjává nevezték ki, melyből Petőfi (a sajtó felszabadítóinak egyike, a cenzori engedély nélkül kinyomtatott Nemzeti dal szerzője) már kimaradt.

112 Az eltörölt előzetes cenzúra helyébe az új ideiglenes, majd az országgyűléstől módosított formában jóváhagyott sajtótörvény rendelkezései léptek. Ezek értelmében a sajtóvétségek feletti ítélkezésre perbefogó törvényszékeket (vádesküdtszékeket) kellett létrehozni. Az esküdtszéki tagságra jogosult 144 személy névsorát Teleki Lászlóval és Zsivora Györgygyei együtt Tóth Gáspár állította össze, s tagja lett a Rottenbiller elnöklete alatt megalakult törvényszéki testületnek is.

113 A kormány Pestre költözése után az Ellenzéki Kör tagjai az április 16-i rendkívüli közgyűlésen kimondják, hogy a társulat „Radical Kör" néven folytatja működését. A má261