Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Póth István: Pest-Buda – az egyetemes szerbség kultúrközpontja = Pest-Ofen, ein Kulturzentrum der Serben 225-240

szakos sajtótermékek is. Nem megalapozatlan tehát az az állítás, hogy a pesti egyetem nyomdájának termékei nem mindennnapi jelentőségűek a szerb irodalom és kultúra fej­lődésében. Nem volt persze elegendő a könyveket kinyomni, ezeket el is kellett juttatni az ol­vasóhoz. Az akkori körülmények között ez nem volt könnyű, már a szállítási nehézségek miatt sem. Azonkívül a mai értelemben vett szerb könyvesboltok abban az időben még nem léteztek. Szerb könyvek, naptárok, folyóiratok eladásával foglalkozott ugyan néhány kereskedő, de ezt a tevékenységet inkább hazafias buzgalomból és nem üzleti megfon­tolásból végezték. Van egy adat 1830-ból (egy könyv hirdetési függelékében), mely sze­rint szerb könyveket Pesten Josip Milovuk, Újvidéken Georgije Kirjakovic, Zimonyban Mihailo M. Jovanovic és Belgrádban Grigorije Vozarevic árusított. 21 Magyarországon tehát három helyen, Szerbiában pedig csak Belgrádban lehetett szerb kiadványokat vá­sárolni, bár 1841-ig Kragujevac volt a főváros, a szerbiai politikai, társadalmi, kulturális élet központja. Az említett kereskedők nem csupán könyvek eladásával foglalkoztak, ha­nem más árukat is tartottak. A könyvterjesztésnek más, fontosabb formái is voltak. A legáltalánosabb az abban a korban nálunk is jól ismert prenumeráció volt. Ez a megjelenés előtti előfizetést jelen­tette, aminek két előnye volt: az előfizető a könyvet valamivel olcsóbban kapta és a neve a prenumeránsok listájára került, mely rendszerint a kiadvány vége felé található. Sokszor az utóbbi körülmény volt a fontosabb, mert az előfizető nevét teljes címével.foglalko­zásával együtt így örökíthette meg. A prenumeránsok kétségtelen érdeme viszont, hogy sok könyv csak az ő anyagi segítségükkel jelenhetett meg. Az előfizetők névjegyzékéből megállapítható, hogy a szerb könyvek megjelentetésére a legtöbb áldozatot kereskedők hozták. Akadtak olyan üzletemberek is, akik egy-egy könyv kiadásának teljes költségét magukra vállalták. Ezen a téren persze a Matica srpskának is komoly érdemei vannak. A pesti vásároknak is nagy szerepük volt a szerb kiadványok terjesztésében és a megjelentetési időpont meghatározásában. A mai ember talán nehezen tudja elképzelni, milyen óriási jelentőségük volt a pesti vásároknak a múlt század első felében és nemcsak gazdasági szempontból, hanem társadalmi és kulturális vonatkozásban is. A vásárokra nem csupán hatalmas mennyiségű áru érkezett szekéren, kocsin, hajón, nemcsak sok sá­tort vertek, hanem óriási embertömeg is megjelent eladóként, vásárlóként, sétálóként. A pesti vásárok társadalmi eseménnyé is váltak, itt találkoztak a legkülönbözőbb osztá­lyokhoz, rétegekhez- tartozó emberek, barátok, ismerősök. 22 Szerb kereskedők a legtávo­labbi vidékekről is eljöttek egy-egy pesti vásárra, mert itt jó üzletet lehetett kötni. A vá­sáros kereskedők kocsiján viszonylag kényelmesen és biztonságosan lehetett utazni. Adatok vannak arrra vonatkozólag, hogy Vuk St. Karadzic is többször járt pesti vásáro­kon, ahol könyvritkaságokat igyekezett vásárolni, vagy arra vonatkozólag, hogy Joakim Vujic (1772—1847), a szerb színház atyja, itt próbálkozott egyik könyvének eladásával sátorról sátorra járva. 23 Az Egyetemi Nyomdában készült szerb kiadványok rendszerint egy-egy pesti vásár idejére jelentek meg, mert ilyenkor lehetett a könyveket, naptárokat, különböző időszaki kiadványokat a legjobban eladni, illetve a vidéki kereskedőkkel, vá­sárlátogatókkal az egyes szerblakta vidékekre eljuttatni. 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom