Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Póth István: Pest-Buda – az egyetemes szerbség kultúrközpontja = Pest-Ofen, ein Kulturzentrum der Serben 225-240
magyar hazafiak is. A legismertebb ilyen személyiség kétségtelenül Vitkovics Mihály, akinek nevéhez mind a magyar, mind a szerb irodalomtörténetben jelentős művek kapcsolódnak. A Nemzeti Színház megalapítása, tudjuk, nagyjelentőségű esemény volt az ország és Pest életében. A dicsőségben és örömben, úgy tűnik, a többi itt élő nép fiai is osztoztak. Az állandó pesti magyar színház létrehozásában valószínűleg a német kultúra túlsúlyának megszűntetését vélték felfedezni, és ez a körülmény reményt kelthetett bennük, hogy tágabb lehetőségek nyílnak majd saját szellemi életük fejlesztésére is. Pest—Budán, ahol több nemzet képviselői munkálkodtak kulturális és nemzeti felemelkedésükön, kedvező légkör uralkodott a fejlődésre, az előrehaladásra, s a szerbek éltek az adott lehetőségekkel. A pesti egyetemen sok szerb fiatal tanult már a 18. sz. utolsó éveiben, mint pl. a nagy mecénás Sava Tekelija; a már szintén említett pesti szenátor és hó Jovan Muskatirovic (1743-1809); Gíigorije Tria/ié] 1766-1842) író és költő, aki egyetemi tanár lett Oroszországban; valamint a szerb klasszicizmus legnagyobb alakja Lukiján Musicki (1777— —1837), a "szerb Horatius", Vitkovics Mihály barátja. (MuSickihoz Kazinczy Ferenc 1812-ben intézett egy már sokhelyt idézett levelet.) A 19. sz. első felében még több szerb ifjú végezte egyetemi tanulmányait Pesten. Ezek közül megemlíthetünk néhány nevesebbet: Sava Mrkalj (1783-1833) a szerb írásmód reformátora, Vuk St. Karadzic legkiemelkedőbb előfutára; Jovan Bérié - Berics János (1786-1845) költő és pedagógiai művek szerzője," a m. tud. egyetem bölcseleti karának tagja, a gör. nem egyesült nemzeti iskolák főigazgatója" 17 ; Dimitrije Davidovic (1789-1838), a Bécsben megjelenő első szerb napilap, a Novine serbske (1813—1821) szerkesztője 18 , Georgije Magarasevici 1793—1830), a Letopis elindítója és első szerkesztője; Jovan Sterija Popovié (1806—1856) író, költő, a szerb irodalom kiemelkedő egyénisége, kinek vígjátékait a szerb színházak még ma is rendszeresen előadják; Jovan Stejié (1803—1853) író, orvos, "egyike a legfontosabb magyarországi szerbeknek, akik a 'művelődést' átvitték Szerbiába" (Skeriié) 19 ; Jovan HadzicSvetic 1799-1869) a szerb klasszicizmus neves költője, a Szerb Matica egyik alapítója és első elnöke és a szerbiai alaptörvények megalkotója; Josip Pancié (1814-1888) korának legjelentősebb szerb természettudósa és mások. Az említetteken kívül sok más jelentős szerb egyéniség is tartózkodott Jiosszabb-rövidebb ideig Pest—Budán a múlt század első felében. Maga Vuk Stefanovié Karadzic (1787—1864), a szerb nyelvi és irodalmi megújhodási mozgalom vezéregyénisége is többször járt a két dunaparti magyar városban. Itt ismerkedett meg több neves szerb értelmiségivel, későbbi munkatársaival. Legjelentősebb pesti tartózkodása kétségtelenül az 1814. évi, amikor itt néhány hónap alatt elkészítette az első szerb nyelvtankönyvet Pismenica serbskoga jezika (A szerb nyelv nyelvtana) címmel Luka Milovanov pesti tanító hathatós, szakszerű segítségével. A felsorolt ismertebb személyiségeken kívül éltek, illetve hosszabb ideig tartózkodtak Pest—Budán szerb kereskedők, iparosok, tisztviselők, diákok, parasztok, napszámosok. Többnyire a Tabánban és a pesti szerb templom körüli szűk utcákban laktak. Emléküket a pesti Szerb utca a mai napig őrzi. 229
