Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134
bérleti szerződés felbontását kérte. Mind cukrászipartörténeti, mind várostörténeti szempontból figyelmet érdemel a kérelem indokolása. Strauss rámutat, 88 hogy keresete kizárólag a nyári hónapokban, jó időjárás esetén van s az nyári hűsítő italoknak (SommerRefrescaden) a közelben levő kávéházakban való készítése folytán amúgy is csökken; az üzlete előtti utca télen, mint félreeső, nem igen frekventált, így a legszükségesebb alkalmazottak tartására sincs lehetősége. Üzletmenetét kedvezőtlenül fogja befolyásolni továbbá az — mint írja —, hogy az Angol Királynőhöz címzett új szálloda vállalkozója 89 a közönségnek frissítőkkel való kiszolgálása érdekében olyan készületeket tesz, amelyeket ő (Strauss) nem tud elérni, végül egy új cukrászüzletnek a Nagy híd utca felső szakaszán történt megnyitásával pedig új versenytársat kapott. Ezzel a Göttinga-ból jött Tolle Györgynek a mai Deák Ferenc utca 21. sz. alatt volt Nagy híd utca 678. sz. Schindler féle házban 1839-ben megnyílt üzletére utalt. 90 A Szépítő Bizottmány a bérmérséklési vagy szerződésfelbontási kérelmet elutasította. Strauss a nádorhoz fordult, aki elrendelte a bérleti jogviszony megszüntetését, mert Strauss nem tett eleget szerződéses kötelezettségének. Ennek folytán 1840 Szent Mihály napján megszűnt Straussnak mind a bolthelyiségre, mind a lakásra fennállott bérlete. 91 Ezt követően — bár csak igen rövid ideig — a Három korona (1875-től Nagy Korona, ma Alpári Gyula) utcában működött. 1841-ben pedig a „cukrászati anyagokat és készleteket" eladta Burger Miksa ulmi születésű cukrásznak, akinek javára lemondott cukrászjogáról is. 92 Burger azonban néma Lipótvárosban, hanem a Váci utcában nyitott boltot. 93 Strauss működési helyének a színházépületből a Három Korona utcába helyezésével 1849-et megelőzően a Lipótvárosnak a Színház tértől legtávolabbi helyén jelent meg — bár igen rövid időre — cukrász. A városfejlődés és a cukrászok topographiai elhelyezkedése irányának egymással való összhangját tükrözi, hogy a Hessen-Cassel-i Rumpenheimban születettedé 1832-től segédként már Pesten működő Lössel Farkas 1840-ben elnyert cukrászjoga 94 alapján a Szél (1847-től Nádor) utca 168. sz. alatt 95 (ma Münnich Ferenc utca 1. sz.) nyitja meg cukrászatát. 1841-ben korának legnevesebb pesti cukrásza, Fischer Péter nyitotta meg a Színház téren, annak a Váci utca felé eső részén fagylaltozó kioszkját, 96 amely a térnek új arculatot adó találkozó helye lett az akkori előkelő társaságoknak és a divatvilágnak. 1842-ben a Dorottya utcában Kränzler kap versenytársat, amikor a magyarországi születésű 97 Naisz József a szomszéd házba, 18. sz. alá 98 (ma Dorottya utca 9.) helyezi az „Európához" címzett 99 üzletét, amely a címjegyzékben 1861-ben szerepel utoljára. 100 1844-ben Vikus Károly nyitja meg a mai Deák Ferenc utca 17. sz. ház helyén állott Nagy híd utca 676. sz. házban 101 „A csemegészekhez" cím alatt 102 elismertté vált cukrászüzletét, amely — később utódainak cukrászdájaként — a ház 1910. évi lebontásáig 103 volt e heryen. Megint csak a városterjeszkedés irányával összhangban álló üzletnyitás volt a budai születésű Pamer Lipót 104 belvárosi üzletének a Bálvány utca 215. sz. 105 (ma Október 6. utca 7.) alá 1845-ben vagy 1846-ban, majd a nádori kertész fia. Tost Ádám 106 terézvárosi cukrászatának a Három Korona utcába 1847-ben vagy 1848-ban (későbbi adatokból következtetve az utca 15. sz. — majd az utcanév 1875. évi változásakor Nagy Korona utca 22. számnak és a mai Alpári Gyula utca 12. számnak megfelelő — házba 107 ) való áthelyezése. 114
