Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134
A pesti cukrászok a 19. század elején két kivétellel a Belvárosban, annak a mai Kossuth Lajos utca tengelyétől északra eső részén, ill. ennek közvetlen északi tőszomszédságában helyezkedtek el. 108 Az 1820—1849 közötti években új jogot elnyerő cukrászok nagyobb része még mindig a Belvárosban, és változatlanul annak északi részében telepedett meg. E területi elhelyezkedés köre cukrászatoknak a felsorolt lipótvárosi helyeken való megnyitásával a városfejlődés irányának és ütemének megfelelően — 1849-ig a Színház tértől északra a mai Szabadság térig tágult. A város ekkorra már 100 507-re nőtt lakosságából 14 381 (14%) esett a Lipótvárosra. Az 1848-ban Pesten működött 18 cukrász közül 6-nak (33%) a telephelye volt ebben a városrészben. A lakosságszám és a cukrászok számának egymáshoz való viszonyából levonható következtetés a lakosság növekedésének és összetételének és ebből fakadóan cukrászati termékek iránti igényének, keresletének, mint a cukrászok megélhetési lehetőségét meghatározó egyik gazdasági tényezőnek a szerepére világít rá. A két viszonyszám egymáshoz való aránya a Lipótváros fokozódó és majdnem 50%-ban két- és háromemeletes házakkal 109 történt beépüléséből adódó forgalma növekedésével, valamint lakói általában kedvező gazdasági helyzetével, ill. cukrászi termékek iránti potenciális keresletével összhangban álló jelenség. A Színház térnek a forgalomban betöltött szerepére és ennek folytán cukrászi termékeknek itteni kedvező értékesítési lehetőségére enged következtetni, hogy 1852-ben Kortschak Vilmos cukrász kezdte meg termékei átusítását Buda 1849. évi ostroma idején tüzérségi bombázást szenvedett Német Színház portáljának oszlopai között felállított árusítóbódében. 110 1852 után megszűnik Pamer Lipót Bálvány (ma Október 6.) utcai üzlete. 111 1856ban a Három Korona (ma Alpári Gyula) utcai Tost-féle üzletet a tétényi születésű Stück József veszi át. 112 1858-ban alapítja a mai József nádor tér 1—4. sz. ház helyén állott József tér 12. sz. házban cukrászdáját Kugler Henrik. 113 1850 és 1872 között a Bálvány utcában 114 (ma Október 6. utca), majd a Harmincad utca 2. (ma Harmincad utca 3.) szám alatt volt Dürr Gellértnek, 1870-től özvegyének cukrászata. 115 1860-1862-ben a Fürdő utca 1. (ma József Attila utca 2-4.) szám alatt volt cukrász Perl Albert. 116 1860-1863-ban a Dorottya utca mai 5-7. számú háza helyén állott 5. számú házban működött Schindler Vilmos cukrász, 117 1861-1862-ben a Bálvány utcában volt cukrász Simon János. 118 1861-től Három Korona utca 5. (ma Alpári Gyula utca 6.) szám alatt, majd 1866-tól az Erzsébet téren (ma Engels tér) az Ürményi házban volt Eger Adolf cukrászata. 119 1868-ban Tüdős József veszi meg Lössel Farkas Fő úti (ma Arany János utca) cukrászdáját, de 1871-ben eladja azt Skultéty Károlynak. 120 Az a szerep, amelyet a Színház környéke töltött be a 19. század első felében a város forgalmának alakulásában, éppen a városfejlődés irányának és ütemének megfelelően erősödött. A 19. század utolsó harmadára a Színház tér (ekkor már Régi színház-, majd Gizella tér) „a város közepé"-vé vált. 1870-ben Kugler Henrik a teret északról lezáró egyik házban (ma Vörösmarty tér 7. sz.) helyezte át addig a József téren volt cukrászdáját. 121 Ezzel a pesti cukrászok topográfiai elhelyezkedésének -a színházépülettől kiindulva észak felé történő — terjedésének iránya visszakanyarodott a volt Színház előtti térre, amelynek a város életében elfoglalt szerepe, rendeltetése változatlan. 115
