Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Czagány István: A budai várra vonatkozó történetírás és művészettudomány története = Historigraphie der orts- und kunstgeschichtlichen Literatur der Burg von Buda 9-59

írás fogalma alá, inkább csak történeti vonatkozásúnak mondhatók. Számadáskönyvi feljegyzései a budai márka elsó' súlymeghatározását tartalmazzák, tehát elsősorban pénztörténeti, és csak másodsorban históriai jelentőségűek. Ezzel szemben Contarini Zakariás velencei követ jelentése, amely — ha röviden is — a budai királyi palotával foglalkozik, már történeti adatokat tartalmaz.

2 Időrendben őt követi csaknem nyolcvan író. Történeti műveikbe, vagy útleírásaikba vannak beleszőve a későbbi történetírás számára olyan nagybecsű, helyszíni megfigyeléseik és feljegyzéseik. Közülük itt csupán a legfontosabb szerzők neveit és munkáik megírásának, illetve megjelenésének dátumát soroljuk fel

3 idősorrendben: 1308 Fra Gentile; 1358 Kálti Márk;

4 1378 Contarini Zakariás; 1387-1390 Monaci Lőrinc? 1395-1396 Paolo Armani ni; 1419 Eber hart Windecke;

6 1432 Bertrandon de la Brocquiere;

7 1436 Aegidius Car/erius;

8 1436 Ambro<gio Traversari, Ambrosius Camaldu/iensis;

9 1439 Pedro Tafur;

10 1458 előtt Aeneas Silvio Piccolomini;

11 1474-1475 Lodovico Carbo;

12 1476 Lodovicus Bernardus;

13 1476 Peter Eschenloer;

1I4 1476-1482 Hans Sey

bolt;'

15 1483 Bartolommeo de Maraschi;

16 1484-1486 Naldo Naldi;

17 1485 körül Marzio Galeotto;

18 1485-1487 Thuróczy János;

19 1486 Antonio Bonfini a Symposion Trimeron előszavában; 1488— 1489 Antonio Bonfini az Averulinus fordítás előszavában; 1490—1496 Antonio Bonfini a Rerum Ungaricarum Decades című munkájában;

20 1502 Pierre Choque;

21 1513 Conradus Celtis;

22 1490-1522 Ludovicus Tubero;

23 1526 Hieronymio da Zara;

24 1527 Caspar Ursinus Velius;

25 1528 Joannis Hoberdanacz és Sigismund Weichselberger;

26 1536 Oláh Miklós;

21 1545-1547 Szerémi György;

28 1548 Joachim Vadianus;

29 1551 Georg Wem her;

30 1553 Hans Dernschwam;

31 1562-1581 Augerius Ghislenius Busbeck;

32 15561557 Dselalzáde Musztafa;

33 1567-1568 Marcantonio Pigafetta;

34 1572 Franciscus Omichius;

35 1573 Stephan Gerlach;

36 1553-1573 Verancsics Antal;

31 1575 Heltai Gáspár;

38 1577 Salamon Sweigger;

39 1584 Melchior Beso/t;

40 1587-1591 Reinhold Lubenau;

41 1591 Wenzel Wratislaw;

42 1591 Wenzel Wladislaus von Mitrovitz;

43 1605 Johannes Bocatius;

44 1606Szamosközy István;

45 1604-1608 Johann Wilden;

46 16161618 Adam Wenner von Krai/sheim;

47 1622 Istvánffy Miklós;

48 1627 Tassi Gáspár és Toldalaghi Mihály;

49 1660 körül Behrám Diminski;

50 1663 Ev/ia Cselebi;

51 1663 Henrik Ottendorff;

52 1664 Johann Ferdinand Auer;

53 1666 Paulus Tafferner;

54 1666 Petrus Lambecius;

55 1673 Edward Browne;

56 1682 Giovanni Benag/ia;

57 1686 Luigi Ferdinando Marsigli;

58 1690 Simpliciano Bizozzeri;

59 1687 Jacobus To/lius;

60 1702 Edmund Chisull; 1715 Simon Clements

61 1717 Montagu Mária Wortley angol követ neje.

62 A felsorolt szerzők főként a középkori és a reneszánsz királyi palotával foglalkoznak. Annak topográfiáját, valamint az épületek belső beosztását rögzítik. Az egykor fennállott épületek helyét a legjobban talán Antonio Bonfini, Caspar Ursinus Velius, Eviia Cselebi és Auer János Ferdinánd írásaiból lehet kiolvasni. Jóllehet időben meglehetősen nagy távolság választja el őket egymástól, a helyrajz főbb vonásaiban mégis megegyeznek, ami a hitelességüket kölcsönösen növeli. A feljegyzések mélyreható, rekonstrukciós kiértékelését Gerevich László végezte el 1956-1966 között.

63 Munkájából világosan kitűnt, hogy a feljegyzések nyújtotta ismeretanyagból hiányzik a tudományos rendszer, a teljességre való törekvés és a közös, vagy hasonló módszer kialakítása. Topográfia-írásunk ezen „őskori" anyagára tehát az egymástól független, individuális tevékenység nyomja rá a bélyegét. 10