Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Czagány István: A budai várra vonatkozó történetírás és művészettudomány története = Historigraphie der orts- und kunstgeschichtlichen Literatur der Burg von Buda 9-59

CZAGÁNY ISTVÁN A BUDAI VÁRRA VONATKOZÓ TÖRTÉNETÍRÁS ÉS MŰVÉSZETTUDOMÁNY TÖRTÉNETE A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség 1951. évi évkönyvében H. Zádor Anna publikálta — tudomásunk szerint első ízben — hasonló tárgyú, bár jóval szélesebb körű, historiográfiai tanulmányát. Az ő példája nyomán teszünk kísérletet e másik, rokon szakterületen tudománytörténeti összefoglalásra. Munkánk mindenekelőtt a hiánypótlás szempontjából szükséges, mert e témánkhoz tartozó, nagyszámú írásos emlékről eddig még nem készült áttekintő, kritikai tanulmány. De azért is fontos ez az összefoglalás, mert témánk feldolgozása napjainkban rendkívül szerteágazóvá vált, áttekintéséhez immár előzetes tudománytörténeti rendszerezés szükséges. Ebből a tanulmányból természetesen sok rokon kérdésre is — mint amilyen például az idevágó szaktudományok fejlődéstörténete, módszertani változásai, haladó hagyományainak kialakulása, eredményeinek felhasználási eljárásai stb. — egyszer majd feleletet kellene adnunk. Hiányos vázlatunk azonban ilyen messzemenő feladatok megoldására most még nem vállalkozhat. Csupán szerény, kezdeti indítást kíván adni a tárgy szerinti, további kutatásnak. Megpróbálja felvetni a később tisztázandó kérdések sorozatát és áttekinteni a hat és fél évszázados fejlődéstörténet egészét. * A budai Várra vonatkozó történetírás és művészettudomány múltja a 14. századba, közelebbről meghatározva az Anjou-házbeli uralkodók korába nyúlik vissza. Eredetét Róbert Károly uralkodása idején, a század elején találjuk meg. Abban az időben, amikor Budavára — az akkori diplomáciai élet egyik lassan már jelentőssé váló európai gócpontja — egyre több diplomatát és utazót vonz a hatalmas léptekben fejlődő, gazdag város falai közé. Az első topográfiai vonatkozású — és mai műemlékeinkről szóló — feljegyzések a nálunk megfordult külföldiektől származnak. Tevékenységüket négy évszázadon keresztül magyar, német, francia, olasz, spanyol és török útleírók, történészek, udvaroncok, diplomaták, valamint börtönben sínylődő, keresztény rabok folytatják. Különféle feljegyzéseikkel járulnak hozzá a Budavári Palota és a mai Várnegyed érdekességeinek megörökítéséhez. Ezek a rendszertelen, középkorból, reneszánsz időkből és török hódoltság korából fennmaradt feljegyzések alkotják budavári műemlékeink meglehetősen nagyszámú írott emlékeinek őskorát, illetve az irodalomtörténet első fejezetét. A középkor primitív szemléletű és narratív jellegű leírásainak sorát Gentilis bíboros, pápai legátus feljegyzései nyitják meg.

1 Ezek azonban még nem tartoznak a helyrajz9