Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104

található adatot (pl. származáshely, kor, foglalkozás) tartalmaznak, és bejegyzéseik alapján a társadalmi rétegek közötti mozgásra, érintkezésre, a bevándoroltak különböző csoportjainak beilleszkedési lehetőségeire, azaz a társadalmi mobilitás számos aspektusára is felvilágosítás nyerhető. Az ilyen jellegű kutatásnak az anyakönyvi adatok kvantitatív feldolgozása csak elinditója, alapja lehet:a részletes feltárásához elengedhetetlen az egyes személyek, családok sorsának egyedi vizsgálata is. A társadalomvizsgálat szempontjából az anyakönyvek igazán beszédessé csak családrekonstrukcióval párositva válnak, ilyen vizsgálat azonban olyan nagynépességü település esetén, amilyen Pest, még gépi feldolgozás esetén is egy kutatói csoport hosszas erőfeszítéseit venné igénybe, annál is inkább, mert a város társadalmi összetételéről eddig feltárt ismereteink még megbizható mintavételhez sem elegendők. Bármilyen nagy és munkaigényes feladatot jelent is, kétségtelen, hogy az egyházi anyakönyvek alaposabb feldolgozása nélkül a XVIII-XIX. századi Pest társadalomtörténetét sem megirni, sem megérteni nem lehet. Egy ilyen nagyarányú feltáró munka előkészitéséhez elöljáróban tisztázni kell, hogy a pesti anyakönyvek a város lakosságának mely és milyen nagy részéről tartalmaznak információt, milyen társadalmi folyamatokat tükröznek, mily módon kombinálhatók a különböző anyakönyvek adatai, milyen kérdésekre várhatunk feleletet tőlük, s mely problémák megoldásához kell más, kiegészítő forrásokhoz folyamodni. Ilyen módszertani előkészítésnek, "próbafúrásnak" szántuk az alábbi tanulmányt, amelyben a házassági anyakönyvek forrásértékét, felhasználhatóságát vizsgáljuk a társadalomtörténeti vizsgálat szempontjából. A választás elsősorban azért esett az anyakönyvek e tipuflára, mert a rövidtávú népességszabályozók közül köztudottan a házasságok reagálnak a legérzékenyebben a gazdasági változásokra,1 s ezért feltételezhető volt, hogy a házasulok összetételének alakulása közvetlenebbül tükrözi a város gazdasági életében, s ennek folyományaképp a társadaloni struktúrájában végbemenő változásokat. A másik szempont, mely elhatározásunkat befolyásolta az a feltételezés volt, hogy az itt házasságot kötők zöme a városban tartósabban megtelepedettekből, vagy megtelepedni szándékozókból kerül ki, mig az elhalálozottak, illetve az újszülöttek szülei között jóval nagyobb számban fordulhatnak elő átmenetileg itt tartózkodó, átutazó, a városhoz szorosan nem kötődő elemek. Végezetül döntésünket erőteljesen befolyásolta az a körülmény is, hogy a XVIII, századi anyakönyvek közül a házassági anyakönyvekből meríthető a legtöbb adat a regisztráltak származáshelyére illetve foglalkozására vonatkozóan. E pozitív tényezők mellett a házassági anyakönyvek társadalomtörténeti feldolgozásának korlátozottságát is számba kellett venni: adataik a város lakosságának szűkebb, korban körülhatárolt csoportjára, a vagyonosabb és középrétegekre nagyobb arányban terjednek ki, hiszen a tartós megtelepedés, a családalapítás előfeltétele általában bizonyos vagyoni szint, biztos megélhetés megteremtése volt. 50