Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Endrei Walter: Óbuda ipari létesítményei, 1690-1850 = Industrielle Anlagen in Óbuda 325-347
hajómalmát az övéhez közel, a városhatáron akarja kikötni (1699); a már említett Krempl pék özvegye pert indit az óbudai tanács ellen a férje által eladott hajómalom hátralékos részletei ügyében.32 A hajómalmok a mai Hajógyári sziget nagy Dunaág menti partja és az óbudai part vonalában álltak, a mai Nagyszombat utcáig-, A parttól való távolságtartást nemcsak energetikai okok indokolják, hanem a hajóvontatás szempontjai is. Még egy okot. vetnék fel, amiért a parttól távol, sőt később kizárólag a sziget fái mögött kötötték ki őket: "... zajgásuk, főleg éjjelenként már távolról hallható volt." Telenként - más hajókkal együtt - a Hajógyári Kisdunaágba vitték őket a jég elől. 33 Első térképünk, Kneidinger 1778-ban felvett atlaszában a szöveges résszel egyező módon 13 hajómalmot tüntet fel. Számuk ingadozó ugyan, de inkább emelkedő és 1836-ban 6 sorban, együttesen 42 helyezkedik el a Hajógyári sziget magasságában. 34 Termelésük sokkal kevésbé függött az időjárástól mint a szárazföldieké -napi 7,5 mázsára becsülték a kortársak 5 - de ugyanakkor sok veszélynek voltak kitéve. 36 Másrészt a jobbára rozoga deszkaalkotmányok sokkal több korróziós tényezőnek voltak kitéve, s ezért állandó javitásra szorultak. A gabona és liszt szállitgatása ladikokon problematikusabb volt mint a szárazföldi malmoknál. 3? Azonban szárazmalmok is voltak Óbudán. Erre utal az Országos Levéltár Tervtárának egyik, 1798-ból származó rajza. 38 (3g # kép) A Mangl Mátyás ill. János házában felállitott malom járgányos szerkezetű volt, a lovak befogása a nagykerék alatt a pincében történt, ha emberek hajtották (mint a bemutatott képen), a főtengelyt kikapcsolták és a földszinten lévő áttételi fogaskerék tengelyt forgatták. Szárazmalmot bérelt a községtől Mayer Farkas sörfőző is. 39 Természetes végül, hogy az egyes háztartásokban közkeletű volt a forgórendszerü kéziőrlők használata, amit a közelmúlt bontásai alkalmával előkerült nagyszámú őrlőkő bizonyít. Az élelmiszeripari létesítmények példái a sör-és présházak is. Az első, később régi sörház néven idézett létesitmény emeletes középkori ház, a mai Lajos-u. 158-ban működött. Tekintélyes költségbe (2 545 Ft) került első bérlőjének, Menegati B. Jánosnak a rom helyreállítása (1697). 40 Sajnos nem tudjuk, hol működött a serfőző-berendezés, az épület 1774-beli alaprajza^ 1 már csak a hetivásár térre nyiló 10 bolthelyiséget (ebből egy mészárszék) és lakásokat tüntet fel. Sörház jellege ugyanis rövid életű: a harmadik bérlőnek, Auer Jánosnak az uj serfőzőház bérlőjével és az urasággal folytatott perpatvara nyomán az 1720-as évek végén felszámolják. 42 A másik sörház 1702-ben keletkezett egy Zichy Péter és Schmidt Márton közötti szerződés tanúsága szerint. Helyét nemcsak régi óbudai polgárok és a Serfőző utca megjelölés révén lehet megállapítani,43 hanem a XVIII. sz. óta több térkép is jelzi. 44 Eszerint a volt Kulcsár utca Duna felőli jobb sarkán a telkek vonalából kiugró házról 328
