Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267
szövőszék, 1 Schönherr-féle automata átcsévélőgép, 1 száladogató készülék és 1 tépőgép érkezett meg. A német csoport mégis követelte a megrendelt gépek és áruk ellenértékének átutalását, amit azonban nem teljesítettek, mert a vállalat kb. félmillió márka követelést tartott nyilván. A részvénytársaságban érdekelt magyar banktőke érdekei mindinkább ellentétbe kerültek a német törekvésekkel. ^° A magyar származású és vezető beosztású alkalmazottak közül egyre többen ismerték fel a külföldi anyavállalat szándékát, s ha látszólag még együttműködtek a Fésüsfonó német vagy német befolyás alatt álló dolgozóival, a háttérben igyekeztek a német követeléseket kijátszani. . 1944 tavaszára a kikészitő- és kivarróüzem, valamint a mintaszövő a mintatervezővel felépült, de a háromemeletesre tervezett épület két felső szintjét csak ideiglenesen készitették el.•&& A kártoltfonó felépítésekor lehetőség nyilt az Első Magyar Gyapjumosó és Finomposztógyár Rt.-nál érdekeltségszerzésre is. A Hitelbank a vállalat bevonásáttervezte textilipari konszernjébe,müködését egybehangolva a Fésüsfonó kártoltf on ójának termelésével annál is inkább, mert a Fésüsfonó kb. 1 millió P beruházással 2500 kártoltfonó orsó felállításával számolt. A Gyapjumosó kártoltfonó orsóinak száma pedig 8 ezret tett ki, A Hitelbank koncepciójában a Gyapjumosó átvétele a német tőkecsoport visszaszorításának tervével is összefonódott. 60 A magyar banktőke arra törekedett, hogy a 30-as évek elejére bekövetkezett - számára kedvezőtlen - változást a részvénytőkében, melynek fő haszonélvezője a német tőkecsoport volt, kiegyenlitse. Alig egy évvel később a Budavidéki és Újpesti Gyapjufonó és Szövőgyár Rt. megvétele vetődött fel a hadiipari cikkek gyártásának kiterjesztése céljából, de a Hitelbank ezt az átvételt nem tartotta kívánatosnak a vállalat magas adminisztrációs költségei miatt. Az Iparügyi Minisztérium szintén elutasító álláspontra helyezkedett, mert a Budavidékit magyar érdekeltségű vállalat kezébe igyekezett átadni.A Fésüsfonóban érdekelt magyar finánctőkés csoport, mely üzleti érdekeit tekintve mind többször került ellentétbe a német tőkecsoporttal, hallgatólagosan támogatta a minisztérium álláspontját«. * A magyar tőkecsoport háttérbe szorítása ellen a Hitelbank erősen tiltakozott, de ennek hivatalos fórumokon politikai okokból nem adhatott hangot.Csak a "szigorúan bizalmas" feljegyzés őrizte meg a bank kesernyés hangú véleményét 1943-ból, miszerint "A vállalat alakulásakor az elgondolás az volt, hogy a műszaki vezetést Stöhrék, a kereskedelmi vezetést a magyar csoport adja, ezzel szemben jelenleg a vezetőség tisztán Stöhrék embereiből, illetve a tőlük függő urakból áll. A banknak a Fésüsfonó ügyeibe való folyamatos bekapcsolódása semmi formában nincs biztosítva, A vállalat ügyeinek irányítására alakult munkabizottság, amelyben a Hitelbank és a Fegyvergyár egy-egy képviselője is helyet foglal, már csak a német tagok távolléte folytán sem ülésezik. "62 A két gyárvételi kísérlet nyilvánvalóan jelezte, hogy a Hitelbank egyre kevésbé óhajt a német tőkére támaszkodni. A térnyerés egyik le241