Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Gerelyes Ibolya: Török hagyatéki összeírások mint kultúrtörténeti források = Türkische Hinterlassenschaftsregister als kulturgeschichtliche Quellen 200-218
Ugyanakkor arról is van tudomásunk, hogy a szultáni gyertyakészítő műhelyeken kivül is dolgoztak gyertyaöntők, akiknek munkáját szultáni biztos ellenőrizte, * 5 Hadzsi Ahmed esetében ami elsőként szembetűnik, az a hagyaték végén összeirásra kerülő nagy mennyiségű és nagy értékű faggyú. ** (22 kantar, 3 982 akcse. Ezen kivül még két helyen emlit faggyút kisebb tételben.) Ez a mennyiség egy átlagos háztartásban teljesen felesleges lett volna. A másik, a hagyaték egyik legérdekesebb tétele az a pénzértékét tekintve (20 akcse) nem tul fontos darab, amelyet az összeiró igy nevez meg: 1 db régi forma, amely a faggyú öntéséhez szolgál. Ez volt tehát a tulajdonképpeni gyertya-öntő forma. Kanócként megnevezett tételt a jegyzékben nem találtam, említenek viszont egy helyen egy bizonyos mennyiségű durva fonalat - talán ez is szolgálhatott ilyen célokra. Szerepel mindezeken kivül néhány olyan tárgy, amelyek hozzátartozhattak akármelyik háztartás eszköztárához is, de elképzelhető, hogy a mester a zsiradék kiolvasztásánál, illetve tisztításánál használta őket. Ilyen például az a két nagy méretű üst, melyek kazgan 17 néven fordulnak elő a hagyatékban. Az egyik 100 akcsét ért, ami, mint alább látni fogjuk, a többi rézedény árához képest nem volt kis összeg. A másikat 475 akcsére értékelték - ez az üst az egész hagyaték egyik legdrágább tétele volt. A kiolvasztott faggyú tisztításához is használhatta mesterünk kepecse nevű szűrőkanalát és kevgir nevű szürőtálját. 18 A közvetlenül a mesterségét érintő eszközök után vizsgáljuk meg közelebbről a hagyaték egyéb tételeit. A tárgyak tanúsága alapján mesterünk lakásáról kibontakozó kép egy jellegzetes török otthont mutat be. A házban bútort alig találunk, legalábbis európai értelemben vett székeket, asztalokat, ágyakat nem, A leltár szerint Hadzsi Ahmed lakásában összesen 5 db nagyobb, illetve kisebb méretű láda állott. Ezekben tarthatta ruháit, pénzét, háztartásának kisebb-nagyobb eszközét. A ládákon kivül szokásban volt, hogy - főként a ruhanemüeket - egy-egy diszesebb kivitelű kendőbe kötötték. Ilyen kendő, melyet törökül bogcsának hivnak három is volt a hagyatékban, egyik közülük himzett, egy másikat pedig damaszkuszinak nevezett az összeiró, nyilvánvalóan onnan származó különösen szép anyaga miatt. ^ Külön ágyat nem találunk a listán, matracot 20 viszont 5 darabot is, párnát az egyik fajtából 13-t, a másikból kettőt, és takarót is kettőt. A párnák emlitésénél érdemes egy kicsit megállnunk. Az első tipus darabjai között két himzettet is megemlítenek, ezek feltehetően a lakás díszítésére szolgáltak, illetve napközben is használták őket. Egyik közülük 72 akcsét ért, ami feltűnően sok a többi értékéhez viszonyítva. Ugyancsak diszpárna lehetett az a darab is, melyet a másik típusban találunk. Erről azt jegyzi meg az összeiró,hogy selyemszállal és arannyal himzett, és ára is ezt tükrözte: értéke 110 akcse volt. 2 ! A párnák közül az előbbi tipus egyébként inkább az éjszakai kényelmet szolgálhatta, az utóbbi pedig valószínűleg a törők otthonokban a székeket helyettesítő ülőpárna volt. Ugyancsak a lakás kényelmét és szép203
