Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151
a lakóházak az egyik - általában az északi - hosszanti telekhatárra épültek, s oromfalukkal néztek az utcára (12. kép). A XVIII. század utolsó évtizedeiben, a nagyarányú népességnövekedés folyományaképpen megindult a telkek körülépitése: a másik telekhatárra is ház épült, sa házak végeibe ujabb meg ujabb szobákat illetve szoba-konyhás lakásokat ragasztottak, az utcai fronton pedig fedett kapuval hidalták át a két építményt. Az 1838-as árviz utáni újjáépítéskor a központi terület utcáin a soros beépités vált uralkodóvá: az utcai frontot ugy képezték ki, hogy a házak eresz vonala párhuzamos volt az utcára, belül azonban továbbra is ott húzódott a két hosszú, keskeny, udvari épületszárny. A jobbágytelkeken a lakóház mellett helyet kapott a veteményeskert ("Haus s garten") és sok esetben a présház meg az istálló is. A XVIII. századi óbudai lakóházak alaprajzáról, méreteiről, berendezéséről igen kevés adat maradt ránk. Az uradalmi épületek 1774. évi Gföller-féle felvétele és a hozzá készült leirás képet ad néhány lakóépületről is:a három uradalmi "bérházról", a béres ( Ochsenknecht) , az urasági Zimmerwarter (gondnok?), a kasznár és a tiszttartó házáról. 120 A lakások egy vagy két szobásak voltak (leszámitva persze az uradalmi tisztekét), belmagasságuk mindössze 2,20 - 2,50 méter, a szobák alapterülete 16-18 négyzetméter. A bejárat többnyire az udvarról, a konyhán át vitt a lakásba. Az óbudai parasztházak konyhái nyitott tüzhelyüek voltak (ilyen tűzhely látható a régi iskola 1785-ös felvételi rajzán). A nyitott tüzhelyü konyha még a XIX. században is annyira általános volt Óbudán, hogy a legutóbbi idők bontásaikor a belső Óbuda házainak nagy részében felismerhető volt az éléskamrává, raktárrá átalakitott helyiség és a fölötte lévő kürtő. A XVIII. századra jellemző lakóház-beosztást szemlélteti egy Zichy-utcai ház 1787. évi átalakításakor készült tervrajz. 1^ A négy lakás mindegyikébe a konyhai előtéren át lehetett bejutni. Szemben az alig embermagasságú szemöldökgerendával elrekesztett konyhatér, a téglával borított tűzhellyel» A fölötte kialakított kürtőbe nyíltak a szomszédos lakószobák kályháinak kern énynyilásai is. A szobáknak két-két kicsiny ablakuk volt. Mellékhelyiségül az udvaron felállított re ter át szolgált. A berendezés is egyszerű lehetett: a XVIII. század első feléből két óbudai ház ingóságaira találtunk adatot. 1718-ban Zichy Péter elkoboztatta az akkori óbudai biró, Hinczmann Tamás egész vagyonát; házában, a különféle mezőgazdasági és háztartási eszközökön kívül az alábbi bútordarabokat foglalták le: egy mennyezetes ágy (Himmelbett), egy szekrény, egy asztal, három szék, két pad. 122 1739-ben a pestisben elhalálozott katolikus tanitó, Schwarzer Ferenc hagyatéki leltárába a következő berendezési tárgyakat vették fel;egy nagy és két kis asztal, egy firhangos ágy, egy rossz szekrény, egy falitéka, 14 kép, 13 könyv, a konyhában két tüzkutya. 123 Az uradalmi bérházak a következők voltak: a Lajos u. 158, sz. alatti u.n. régi sörház, a Lajos u. 160. és a Zichy u. 9. sz. alatt 132
