Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151
álló, közös keritéssel egybefogott "Hoffmann pék háza" ( Hoffmannbeckisches Hauss) és Neumann-ház, a Zichy u. 11. sz. alatti u.n. községi Molnár ház vagy Müllner-ház ( Gemein Müllnerisches Hauss) . Az utóbbiak Zichy Miklós földesurasága idején kerültek az uradalom tulajdonába. A régi sörházban 14, a pékházban 3, a Neumann-házban 2; ä Müllner-házban egy család bérelt lakást az uradalomtól. Az 1762 januárjában készült lakókimutatásból kiderül, hogy a lakások zömében egy szoba + konyha vagy 2 szoba + konyha volt; a kétszobás lakások egy részében két család lakott. Az elnevezések eredete: a Lajos u. 158. sz. alatti házban létesült 1697-ben a hódoltság utáni első serfőzőház, amelyet azután az uradalom az 1720-as évek végétől más célokra adott bérbe; a pék-házat azért hivták igy, mert - mint egy 1762-es adat mutatja - egy ideig Hoffmann József pékmester bérelt ebben a házban műhelyt és üzlethelyiséget. A Neumann-ház is nyilván bérlőjéről vagy korábbi birtokosáról kapta nevét, akárcsak a Müllner-ház, amelynél azonban nem lehet tudni, hogy tulajdonnévről vagy foglalkozásnévről van-e szó. Az eddig tárgyalt épületeken kivül emlitésre méltó még a Sándor bárók óbudai háza, amely a Zichy-kastély tőszomszédságában a mai Korvin Ottó tér nyugati oldalán állt. Sándor báróné, Theresia Clairfourth barátságban volt özvegy Zichy Petemével, akinek pénzt is kölcsönzött. 1736-ban "zu ihrer bequem und ruehigen Wohnung" épittete.tt Óbudán házat.*25 Mivel az épület semmilyen adózás alá nem esett, a forrásokban alig szerepel, s igy jóformán semmit sem tudunk róla. Az 1739-es pestis áldozatairól készült kimutatásban, amely házrólházra haladva vette számba a pusztitást, Sándor báró háza is szerepel, mert egy cselédlány meghalt benne.Legközelebb 1772-ben esett szó az épületről: az óbudai jószágigazgató jelentette, hogy nem tudott eleget tenni a Magyar Kamara rendeletének, miszerint "vegye kezelésbe a Sándor Antal bárótól megváltott telkeket", mivel ő még semmi értesitést nem kapott a megváltásról. 1 ^ A ház további sorsára nem került elő adat, Mindenesetre, amikor II. József rendeletére 1785/86-ban minden épületet házszámmal láttak el, Sándor-ház már nem szerepelt Óbudán. E házzal pontosan szemközt állott a trinitáriusok elsó óbudai rendháza, amely eredetileg parasztház volt. 1738-ban, a trinitáriusok óbudai letelepedésekor vette meg részükre ezt az épületet a földesúr. Az első rendház kezdetben csak négy cellát, egy refektoriumot, egy konyhát és egy éléskamrát foglalt magában, s az eredeti jobbágyház kertjének fele tartozott hozzá; később megvásárolták a kert másik felét is, egy forrással együtt, az épületet ípedig kibővitették további négy szobával, házikápolnával, istállóval. 1 ^7 ^ trinitáriusok 1748-ban felköltöztek a kiscelli dombon épült uj kolostorukba; régi épületük átalakítva bekerült az uj Zichy-kastély épületkomplexusába (a közbülső öt parasztházat, mint emiitettük, a park növelése végett megvásárolták). 1787-ben, amikor a volt trinitárius-házat selyemraktárrá akartákát133
