Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151
Az óbudai városháza ebből az épületből csak 1834-ben költözött át a Fő térre, a mai III. kerületi tanácsháza helyén állott egyemeletes, klasszicista házba (9. kép). A XVII. század első felében a fentieken kivül nem volt más községi épület, mint a községi kocsmák. A bormérés, amelyet - mint regale-jogot - a földesúr évi bérösszeg fejében engedett át a lakosoknak, nemcsak a földesúrnak, hanem a községnek is legfontosabb jövedelemforrása volt. Óbudán az 1701 februári uradalmi összeirás 87 szerint a magyar lakosok mellett,az újonnan betelepült németek is "csapot tartottak". A későbbi időből nincs adatunk külön magyar és külön német kocsma fennállására, minthogy Óbudán külön magyar és német község sem létezett. 88 Óbuda, mint mezőváros, a földesúr engedelméből egész évben tarthatott kocsmát. Az 1751-es községi számadás szerint ekkor két községi kocsma volt a városban: az u.n. felső és alsó kocsma (hogy mióta volt két kocsma, nem sikerült kideriteni, lehetséges, hogy ez a századeleji külön magyar és külön német csap folytatása volt,de az is lehet,hogy csak a későbbi idők fejleménye). A XVIII. század végi adókönyvek segitségével megállapitható, hogy a "felső kocsma" a mai Dugovics Titusz tér 2. sz. helyén, az "alsó kocsma" a mai Lajos utca 136. vagy 138. sz. ház helyén állt. Az 1790-es évekből van először adatunk arra, hogy a két községi kocsmának milyen cégére volt: az alsót ekkor a Rákhoz ( zum Krebsen) , a felsőt az Oroszlánhoz ( zum Löwen) cimzett kocsmának nevezték. 09 A Rák-kocsma, amely amúgy is gyengébb forgalmú volt, csak 1808-ig állt fenn; ekkor a község a házat eladta egy magánszemélynek. Az Oroszlán-kocsmát 1816/17 -ben nagy - több mint 20 ezer forintos - költséggel átépitették, illetőleg a régi kis épület mellé (amelyben az 1799-i leltár szerint mindössze 4 asztal, 8 szék és 2 pad volt), kocsma céljaira egy nagyobb épületet emeltek; ezt az uj községi vendégfogadót a Magyar Koronához ( zum ungarischen Kronen) cimzett kocsmának, röviden Kron-Wirthshauss-nak nevezték. Erről a cégérről kapta XIX. századi nevét a mai Fényes Adolf utca, amelyet 1875-ig Kronenges se -nak, később Kiskorona utcának neveztek. Meg kell emlékeznünk még egy községi jellegű épületről, a kórházról illetve szegényházról. Ez a két fogalom a XIX. sz. elejéig lényegében egyet jelentett, mert az állandó községi kórház valójában szegényház volt (járványok idején ideiglenes pestiskórházakat is felállítottak). Óbudán az első kórház,amelyről tudomásunk van, az 1739-es pestisjárvány idején működő lazaretum , amelyben 1739 decemberéig 27 ember halt meg. 9 Ennek helyére azonban nincs adat, és a későbbi házszámozást sem tudjuk felhasználni helyének megállapítására, mert a pestiskórház 1739 után megszűnt. Mivel azonban a pestis áldozatairól készült összeirás ezt az épületet a Fő téren álló épületek (Zichy-kastély, a trinitáriusok ideiglenes kolostora, Sándor báró háza) után vette sorra, valószinü, hogy a lazarétüm is ezen a környéken keresendő. A mai Laktanya u. 6. sz. telken, egy - azóta lebontott - XVIII. századi 126
