Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151

ház falába a Szentháromságot ábrázoló barokk kőfaragvány volt beépitve (10. kép); minthogy a Szentháromság-szobrokat általában a pestisjárványokkal kapcsolatban állitották fel, elképzelhető, hogy ez a szobor - amely közönséges lakóház számára tul nagynak látszik - az egykori pestis kórház helyét jelölte. Az óbudai szegényház alapítása ugy történt, hogy 1777-ben két óbudai lakos "a helybeli és az ide vetődő szegény betegek" elhelyezésére megvásárolta Redlich Mátyás posztókészitő házát, majd különböző óbudai céhek és magánszemélyek adom anyaiból pénzalapot gyűjtött öszsze, hogy ennek kamataiból fenntartható legyen a szegényház. "1 Az intézmény első helye a Kiscelli utca mai páratlan házsorának elején, az akkor még ott lévő katolikus temető tőszomszédságában volt. A felváltva Arm^nhauss-nak és Spital-nak nevezett szegényház-kórház 1821ben került át innen a mai Kórház utcába, a XVIII. század végén megnyitott ujabb katolikus temető délkeleti sarkába (talán nem véletlenül helyezték a szegényházat mindig a temető mellé; a lakók többsége a szegényházból igen hamar sírba került). Erről az épületről kapta nevét a Kórház utca. Urasági ég birtokigazgatási épületek AZichy-grófok Óbudát is magában foglaló Buda-környéki uradalmuk központját 1686 után először Zsámbékon rendezték be, ahol egy viszonylag épségben fennmaradt, a törökök által is használt középkori eredetű kisebb várat alakítottak át földesúri kastéllyá. Az uradalom központját csak az 1730-40-es években helyezték át Óbudára. A XVII. század végén a későbbi óbudai Zichy-kastély helyén csak egy földesúri majorépület állt. Egy 1727-es leirás szerint itt a major gazda két szobát, konyhát, kamrát magában foglaló lakásához 18 öl (kb. 35 méter) hosszú szin csatlakozott, amelyben a szőlőpréseket tartották és az urasági gabonát tárolták. ^

2 Zichy Péter 1726-ban bekövetkezett halála után özvegye, Bercsényi Zsuzsanna Óbudát választotta özvegyi rezidenciául. 1728-ban a grófnő - fiával, Zichy Miklóssal kötött szerződésében - kijelentette, hogy Óbudán "személyéhez és rendihez illő" épületet fog emeltetni. ®* Ez az első óbudai Zichy-kastély az eddigi urasági major helyén épült, valószínűleg 1729-1730-ban. Az 1732-es canonica visitatioban már említés történt a Zichy-kastélyban lévő urasági kápolnáról. BélMátyás 1737-ben megjelent munkájában "urbana villa "-nak nevezte a grófi házat,amely leírása szerint a város északi felében, a kis és nagy szigettel szemközti Duna-parton állt; az épület, amelynek sarkait szerényméretü tornyok diszitették, a lakószobák mellett ebédlőtermet és kápolnát foglalt magában.^4 Az óbudai trinitáriusok protocolluma 1738ban kastélynak nevezte a Zichy-házat, amely a leirás szerint az egykori prépostsági templom romjaitól mintegy 40 lépésre északra állt. y5 127