Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151

a városhatárig, északon a Kő utca - Kert utca vonaláig; 3/ az 1740-es évek második felében történt nagyszabású telepités eredményeképpen a lakott terület nyugat és északnyugat felé új utcákkal, illetve a régiek meghosszabbitásával bővült. Ezt követően azonban a XIX. századközepéig Óbuda beépitett területe már alig növekedett. A Kneidinger-térkép és a Varásdy-térkép készitése közt eltelt nyolc évtizedben a belterületen mindössze annyi változás történt, hogy néhány utcavonal - a későbbi Vörösvári út, Kórház utca. Föld utca, Kiscelli utca - meghosszabbodott, továbbá beépült a mai Nagyszombat utcai amfiteátrumot fedő emelkedés (

Kolnberg) és létrejött a mai Kerék utca. Utak, utcahálózat Óbuda területét fontos országutak szelték át. A bécsi országik (amelyet a közelebbfekvő helyekről sokszor vörösvári vagy esztergomi útnak is neveztek) a község lakott területén kivül vezetett, a mai Bécsi út vonalán, illetve egy szakaszon a XVIII. század közepéig a maitól délebbre, a Solymári ut (Aranyhegyi patak) innenső oldalán. A Budáról Szentendrére vivő országút azonban áthaladt Óbuda belterületén, sőt óbudai szakasza a város fő utcája volt (a mai Lajos utca). A Fő tértől a Szentendrei út a mai Harrer Pál utcán, Miklós téren, Sorompó utcán át a Dunapartra fordult, és a folyó mentén vezetett északra. Kisebb, helyi jelentőségű utak voltak az óbudai határban: az ürömi út (lényegében a mai helyén), a békásmegyeri út, amely Aquincum táján ágazott ki a Szentendrei útból, és a hidegkúti út, amely a bécsi útból ágazott ki nyugat felé, és a Virágos-nyergen át vitt Hidegkutra. Óbuda beépitett területe néhány fő, észak-déli utcavonalra fűződött fel: a mai Lajos utcára, s az ebből tölcséresen kiágazó Fényes Adolf-Magyar Lajos, továbbá Mókus és Tanuló utcára. Ezek az utcavonalak kisebb-nagyobb törésekkel a Fő térben futottak össze, ahonnan a mai Harrer Pál utca és a Laktanya utca vitt tovább északra. A legfontosabb kelet-nyugati utcák a Kórház, Tavasz és Serfőző utcák voltak, amelyekhez a XVIII. század második felétől a Vörösvári út, a Föld utca és a Kiscelli utca csatlakozott. A többi kelet-nyugati utca voltaképpen csak a fő utvonalak'közti átjárást biztositotta. A legfontosabb ut- és utcavonalak közép-, sőt ókori eredetűek, miként ezt a régészeti feltárások számos esetben megmutatták. A XVIII. század első felének óbudai utcahálózata tehát szerves folytatása a korábbi idők településszerkezetének. A város tereinek nagy része voltaképpen csak az utcák kiöblösödéséből keletkezett. Ilyen volt a Templom tér, a Zsidó tér (később Zöld tér, Grün Platz), a Rózsa (Polgár) tér, a Szentháromság (Szentlélek) tér, a Flórián tér. Az egyetlen igazi tér a mai Fő tér volt. Ennek 119