Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151
jellel iktatták a többi közé). Miután 1826-ban az átszámozás megtörtént, Óbuda utolsó háza a 751. sorszámot viselte. Ez a ház a XVIII.-XIX. század fordulója idején beépült Királyhegyen ( Kolnberg) , vagyis a mai Nagyszombat utcai amfiteátrum helyén állott. Az átszámozás azonban lényegében csak a 300-as sorszámon felüli épületeket érintette. Az azonositást mindamellett megneheziti az, hogy a számváltozáskor a korábbi házszámot nem tüntették fel, s igy - amennyiben a háztulajdonos is megváltozott - az ingatlanok azonositása bizonytalanná válik. Óbuda XVIII. századi topográfiájának legfontosabb forrásai közé tartoznak azok a térképek, amelyeket Kneidinger András kamarai földmérő készített az óbudai koronauradalom helységeiről, köztük Óbudáról. Kneidinger a pozsonyi Magyar Kamara megbizásából 1766 és 1778 között felmérte és feltérképezte előbb a diósgyőri, majd a béllyei, a tokaji, az aradi, a ráckevei és végül az óbudai uradalmat. E nagyszabású - nyilvánvalóan az úrbérrendezéssel összefüggő - munkálat eredményeként készült térképlapokat még annak idején, a Magyar Kamara levéltárában egybefüzték, s maKneidinger-atlasz néven ismerik. Az óbudai uradalom minden helységéről - az összesitő térképen kivül - két lap található az atlaszban. Az egyiken van keltezés * (1778), a másikon nincs. Kneidinger szöveges bevezetőjéből kiviláglik, hogy az utóbbi az úrbérrendezés előtti állapotot ábrázolja, a keltezett térkép pedig - amelyen az adott helység úrbéres és nem úrbéres földterületének nagyságát és megoszlását feltüntető tabellák is helyet kaptak - az úrbérrendezés utáni állapotot. Óbudának a Kneidinger-atlaszban található két térképét elsőként Bártfai Szabó László publikálta, 9 a középkori topográfia bizonyos kérdéseinek megoldásához keresve támpontokat. Szabó a keltezetlen lapot ugy közölte, mint Óbuda 1766-os térképét, holott sem magán a térképlapon, sem az atlaszban másutt nincs utalás ennek a térképnek a dátumára. Szabó nyilván azért datálta 1766-ra,mert a térkép az úrbérrendezés előtti állapotot ábrázolta. (Mindenesetre könyvében e datálás forrását nem jelöli meg). Csakhogy Óbudán az úrbérrendezést a jobbágyság és a Kamara vitája folytán csak 1772-1774-ben hajtották végre, *° másrészt pedig Kneidinger csak 1777-ben érkezett az óbudai uradalomba a felmérés megkezdésére, korábban az ország más pontjain dolgozott, 1766-ban tehát az ő kezéből nem kerülhetett ki Óbudatérkép. ** A Kneidinger-atlaszban található keltezetlen lap nem készülhetett 1777 előtt. Óbudáról azonban valóban készült térkép korábban is. A bécsi Hofkammerarchiv térképgyűjteményében fekszik egy Óbuda-térkép, amelyet a rajta olvasható felirat szerint Hyross György hites földmérő másolt 1775-ben Coroni Sámuel kamarai földmérő térképéről. 12 Az eredeti lapon -amelyet eddig nem sikerült fellelni egyejlen magyarországi gyűjteményben sem -nem volt dátum. A Magyar Kamara irata 108
