Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez : különös tekintettel az 1458-1526 közti időre = Zur Frage des Landesständwesens der Städte Ungarns : mit besonderer Rücksicht auf die Zeit, 1458-1526 7-48

1. A fejlődés 1458-ig Régebbi történetírásunk a városok országgyűlési megjelenését 1405-től számította, amikor Zsigmond király ez évi első dekrétumát a királyi városok, mezővárosok és szabad falvak küldötteivel való tárgyalás után állitotta ki. 32 Mályusz már közel 50 éve bebizonyította, hogy ez nem volt országgyűlés.33 Ugy látszik, hogy az uralkodó városai stb. képviselőit földesúri minőségében hivta meg. Itt figyelembe tudta venni a városokat érdeklő kérdésekben véleményeiket. A jelek szerint a király a nagyszámú városias jogú települések között választóvonalat kívánt húzni. Szabályozta a fellebbezési jogot. Elismerte a tárnokszék fellebbezési birósági szerepét a jelentősebb királyi városok számára. A kisebb városok, mezővárosok, szabad falvak pedig anyavárosukhoz fellebbezhettek. A dekrétum szorgalmazta a városok fallal való övezését is. Ez az elsődleges katonai célon kivül hozzájárult a valódi városok és a városias települések elválasztásához is. A városi gyűlés egyben a nagy eladományozási hullám utáni állományfelvételnek is tekinthető: mely városias települések maradtak királyi kézen. Zsigmond haláláig a királyi várospolitika, ha nem is mindig következetesen**

4 azt az utat követte, amelyet a városi dekrétum mutat. Az uralkodó ugyan nem hivta mégegyszer össze összes városait, mezővárosait és szabad falvait, nem is adott ki ujabb városi dekrétumot, mégis több izben van adatunk arra, hogy a király vagy az ő nevében valamely képviselője magához hivta a nagyobb városok küldötteit. Mivel ezeknek a meghívásoknak általában pénzügyi háttere volt, a városok ezeket gyanakodással fogadták. A tárnokszék viszont egyre fontosabbá vált számukra. Még nem tűntek el ugyan innen a nemesi birótársak, de nőtt a polgári ülnökök jelentősége. Ebben az időben a tárnokszéken úgyszólván valamennyi nagyobb királyi város képviselve volt. 35 Ugy tűnik, mintha a királyi udvarban már gondoltak volna arra, hogy a városokat meghívják az országgyűlésre, 1431 végén Sopront meg is hivták. Pozsonyt azonban nem, de ez a város még meghívás esetén sem kívánt megjelenni. 36 Az országgyűlés többek között a pénzverés Ügyében is döntött és állitólag 9 város is képviselve volt ott (Pozsony és Sopron is!). Más helyen rámutattam már, hogy a valóságban a városi küldöttek, még a budaiak sem, nem jelentek meg. 37 A meghivási kísérlet és az országgyűlési határozatban a városok említése azonban mégis azt jelzi, hogy a nagyobb városok már egy bizonyos politikai súllyal rendelkeztek. Valódi újítást és a városok országgyűlési megjelenését azonban csak a Zsigmond halála utáni feudális anarchia idején tapasztaljuk. 38 j. Ulászló már 1440-ben meghívta Brassót az országgyűlésbe. Az özvegy királyné, V. László anyja ezzel párhuzamosan szintén meghívta a városokat gyűlésekre. 1445-ben azután meghívták a városokat és ettől kezdve a gyakori országgyűléseken a következő években rendszeresen meghívják őket és küldötteik meg is jelennek. Csak az a különös, hogy az interregnum első dekrétuma kivételével a törvények nem utalnak a városok jelenlétére és így mintegy nem is9