Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez : különös tekintettel az 1458-1526 közti időre = Zur Frage des Landesständwesens der Städte Ungarns : mit besonderer Rücksicht auf die Zeit, 1458-1526 7-48
merik el őket törvényhozóként. 39 Ezt lehet azonban talán a városi követek óvatosságával is magyarázni, távoltartották magukat a tanácskozásoktól és talán nem is járultak hozzá a határozatokhoz. Âz 1446-os országgyűlésről küldött pozsonyi köyetjelentés legalábbis ezt mutatja.40 A városokhoz küldött meghívásokból kétségkívül következtethetjük, hogy a rendek igényelték a városok segítségét és együttműködését. A főurak és a nemesség elismerte itt a polgárokat mint a rendi "ország" tagjait.41 Más meghivások is hasonló képet mutatnak; a városokat a nemesi megyékkel helyezik egy szintre. 42 Mályusz bebizonyította, hogy a rendek és különösen a köznemesség súlyt helyezett a városok országgyűlési megjelenésére. A legtöbb országgyűlési határozat tekintetbe is vette a városok érdekeit. Rendi követségekbe városi képviselőket is beválasztottak. V. László kormánya 1453 után szintén megtartotta a városok meghívásának szokását. ^3 Ha a városok a nemesség elvárásának nem is tettek eleget az országgyűléseken, az országrészenként tartott rendi összejöveteleken együttműködésük már nélkülözhetetlenné vált. 44 A belső harcok során kiállitott fegyverszüneti oklevelekben szintén nem hiányoznak a városok. 45 A nagyobb városok rendszeres képviselete ezeken a több megyék számára tartott nemesi gyűléseken közvetlenül hatott az állam fejlődésére is. Ezeken a gyűléseken a paraszti osztályharc visszaszoritása valamilyen formában mindig napirenden volt. 4 ^ Az 1437-es erdélyi parasztlázadás után keletkezett a három nemzet uniója, amelyhez a magyar nemesség, a székelyek és a szászok tartoztak. A magyar feudális urak és a szász patriciátus szövetkezett a parasztok ellen és ez vált Erdély rendi fejlődésének alapjává. 4 ? Ezeken az országrészekre kiterjedő gyűléseken a városok sokkal aktivabban vettek részt, mint az országgyűlésen. A nagyobb városok maguk is jobbágyfalvak urai voltak, 48 a nemességgel közös földesúri érdek kötötte őket össze. Ehhez járult még valami. A feudális anarchia épp ugy sújtotta az országgyűlésen hangadó középnemességet, mint a városokat. Utóbbiak falaikkal és fegyverfogható polgárságukkal tehát hasznos szövetségesei lehettek a nemességnek. Ugy tűnik azonban, hogy a városok ilyen együttműködésre csak saját közvetlen közelükben voltak készek. Nagyobb befolyást ezeken a több megyére kiterjedő gyűléseken azon városok tudtak kifejteni, amelyek más városokkal szövetségben állottak. A XV. század a magyarországi városszövetségek keletkezési kora. 4 Az úgynevezett alsó-magyarországi bányavárosok, tehát Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Bakabánya, Újbánya és Libetbánya, amelyek bányaügyekben a körmöcbányai kamaraispánnak voltak alárendelve, már a XIV. század vége óta bánya- és más őket közösen érdeklő ügyekben gyakran tárgyaltak együtt. A király a XV. században már közös privilégiumokat bocsátott ki számukra. 50 Az északkeleti Felvidék öt királyi városának, Kassának, Bártfának, Eperjesnek, Lőcsének és Kisszebennek első közös értekezletét 1412-ből tudjuk igazolni. Ekkor határozatot hoztak arról, hogy hogyan járjanak el a városi biróságok adóssági ügyekben. 51 Az emiitett két városszö10
