Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

HORVÁTH Miklós: Előszó

ELOSZO Budapest egyesítésének 100 éves évfordulójára a Magyar Tudományos Akadémián 1973. október 24-26. között külföldi kutatók részvételével tudományos ülésszakot rendezett a Magyar Tudományos Akadémia Várostörténeti Albizottsága, a Magyar Történelmi Társulat, a Budapest Főváros Levéltára és a Budapesti Történeti Múzeum. Ennek a konferenciának a rangját nemcsak a főváros egyesítésének centenáriumi ünnepségei közé való sorolás adta meg, hanem a tudományos jelentőségét növelte, hogy ez a konferencia volt a felszabadulás óta az első széles kitekintésű várostörténeti kutatások, eredmények és problémák összefoglalója. Terjedelemben is jelentős anyagot tehát azért közöljük le a "Tanulmányok Budapest múltjából" с évkönyvben, hogy igy mind a szakemberek, mind a széles olvasóközönség számára rendelkezésre álljon a konferencián elhangzott előadások, hozzászólások és viták anyaga. A konferencia plenáris ülésén és kapitalista-szocialista szekcióban folytatta tanácskozását. Az előadások és az azt követő viták széles alapon elemezték a városegyesítés előtti gazdasági, társadalmi, politikai, művelődési és kulturális problémákat, s mélyebb alapossággal tették meg ezt az 1873-as Pest, Buda, Óbuda egyesítése után. Az előadások jelentős része az európai összehasonlítási alapról kiindulva vizsgálta a fenti kérdéseket és igy túllépve a szűk, hungarocentrikus várostörténetiráson, mutatta be Budapest életének jelentős 100 esztendejét és izgalmasan, eredményesen tárta a nyilvánosság elé. Sokszor hangoztatott, s valóban közismert Budapest szerepe az ország életében és fejlődésében. Komoly érdeme a konferenciának, hogy erről az alapról kiindulva nemcsak Budapest nemzetközi helyzetét, hanem sokszor az egész Osztrák-Magyar Monarchiában, majd a Horthy-Magyarországon s végül a Népi Demokratikus Magyarországon betöltött szerepét is meghatározta. A konferencia taglalta a nemzetközi agglomerációs összehasonlításokat a főváros viszonylatában, melynek hazánkban eddig nem sok előzménye volt. Elemezte részletesen a centenárium előtt, s az évfordulóra megjelent munkákat, melyek sorából kiemelkedik a Budapest Főváros Levéltára kiadásában megjelent "Források Budapest múltjából" с négykötetes munka és a Fővárosi Tanács kiadásában, a Budapesti Történeti Múzeum szerkesztésében megjelenő "Budapest története" hat kötetes sorozatának eddig megjelent első két kötete, amelyi 1686-ig tárgyalja a város egyesítése előtti korszakokat. A konferencia Budapest városépítésének és topográfiájának fejlődéséről beszélve megállapította, hogy a budapesti agglomeráció szerkezetének fejlesztése olyan szükségszerűség, melynek révén a részben spontánul kialakult és fejlődő településhalmaz tervszerűen fejlődő településrendszerré alakulhat át. De természetesen mindez csak akkor történhet meg, ha a jövőbeni átépítések megőrzik ámult történetét és városépítészeti értékeit. A konferenciának ez a megállapítása, melyet tudományosan, sokoldalúan bizonyított, rendkívül tanulságos a város politikai vezetésének, mert éppen a napjainkban folyó hatalmas lakótelepek építésénél, a fővárosi tömegközlekedés korszerű megteremtésénél gondos tervezéssel kell megőrizni a régi főváros történeti emlékeit. Kétségtelenül ennek a munkának sokkal nagyobb a költs égvetési kihatása, de mindezek ellenére erre kötelezi a város vezetését annak az évezredes kultúrának a tisztelete, amelyet fővárosunk területén élő népek teremtettek a ma emberének kulturális horizontjának szélesítésére és erre kötelezi a szocialista lokálpatriotizmus a nemzeti értékek megőrzésére. Komoly vita alakult ki az urbanizációval járó problémák hazai és külföldi megítélésének kérdésében. E kérdésben is alapvető konklúzióként az kristályosodott ki, hogy a kapitalista urbanizációval szemben az összlakosság érdekeit egyeztető szocialista urbanizáció teljes kibontakozásának vagyunk tanúi, de csak ugy, ha figyelembe vesszük a sajátos történelmi múlt és jelen igényeit. 7