Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - RÁNKI György: Budapest szerepe az ország gazdasági fejlődésében - RÁNKI György válasza a hozzászólásokra

központjainak szerepét betöltő települések, városok hálózata normálisnak mutatkozik a nyugateurópai fejlődéssel összehasonlítva. (A körzeten természetesen nem a kis középkori városok 4-6 kilométeres körzeteit értem, egyébként sem volna helyes a városok körzetét csak kilométerekben mérni, hiszen a kiszolgált népesség száma nélkül a körzet sugara nagyon keveset mond, sőt megtévesztő is lehet. ) Az 1828. évi országos összeírás adatai alapján Debrecennek, Aradnak és Pécsnek a tágabb, más városok vonzókörével osztozó piackörzetébe százezernél több adózó háztartás tartozott. Váradéba 90 ezer, Miskolcéba 86 ezer, Gyuláéba 70 ezer, Pápáéba több mint 60 ezer. Ezeknek a városoknak a tágabb piackörzetébe tartozó adózó háztartásoknak a száma a városi háztartásokénak 9-30 szorosát tették ki. Ha csak azt a szűkebb körzetet vizsgáljuk, amelynek a város egyedüli eladó- és vásárlóhelye, és egyben más tekintetben is szinte egyeduralkodó központja volt, a legnagyobb hatósugarú városok közül Pécs körzetében 84 ezer, Bajáéban 56 ezer, Sopronéban, Szegedében, Földváréban, Zomboréban, Kanizsáéban, Váradéban és Újvidékében 30 ezren felül volt az adózó háztartások száma, s ez a piacközpontok lakosságának 3-18-szorosát tette ki. Budapestnek az ország belső cseréjében is kiemelkedő szerepe volt. Tágabb piackörzetéhez 233 ezer adózó tartozott, ami az ország egész adózó népességének 8, 8 %-a, a város adózóinak pedig hétszerese volt. Az arányokra jellemző, hogy a következő legnagyobb piacközpont százezer, tehát csak fele annyi háztartást tudott ellátni, mint a főváros. Budapest szűkebb, tehát csak a város által uralt körzetébe 107 ezer háztartás tartozott, ez az ország adózó háztartásaink 4 %-át tette ki. Ezt a kiemelkedő szerepet a főváros nem iparának, kézműiparának köszönhette, amely termelékenység szempontjából lényegében alig multa felül a többi városét, és még azzal az előnnyel sem rendelkezett, mint az olyan fővárosoké, amelyeket mint az udvar és a kormányzat székhelyeit, olyan speciális társadalmi összetétel jellemzett, amely a luxusipar, vagy sajátos, speciális iparágak kialakulásának kedvezett. Ezt a szerepet a főváros csak azért tudta betölteni, mert az ország külkereskedelmében szinte egyeduralkodó szerepet töltött be, amelynek kialakulását elsősorban a Duna, a dunai ut fontossága tette lehetővé. A fővárosnak a külkereskedelemben játszott szerepe és ennek révén az ország belső kereskedelmében is egyre táguló hatósugara eredményezte azt, hogy a gyáripar és a hitelélet a XIX. század második felében ide koncentrálódott, és ez indította el, és ösztönözte a továbbiakban is Budapest rohamos fejlődését, míg a többi város szerepe még hosszú ideig továbbra is megrekedt a regionális központ szintjén. Budapest és a többi város viszonyának, az egész városhálózatunk alakulásának XX. századi, sőt bizonyos mai problémái is csak ezeknek az előzményeknek az alaposabb ismeretében, többek között a belső és külső kereskedelem, a város és körzetek, központok és alközpontok kapcsolatainak mélyebb, adatszerübb feldolgozása alapján lesz értékelhető és megismerhető. RÁNKI György válasza a hozzászólásokra: Különösebb válaszolni való nincs. Az első két hozzászólás ugyanis részben kiegészítése volt az általam elmondottaknak. Az osztrák kollégának Bécs város gazdaságpolitikájára vonatkozó referátuma sem képezi ez alkalommal, ugy érzem, vita tárgyát. Mindössze két mozzanatra szeretnék röviden reagálni. Az egyik Spira György kérdése. Nem is hiszem, hogy ez a kérdés azért hangzott el, mivel azonnali választ vár. Talán egyetlen egy gondolatot említenék, amely azonban részben kapcsolódik már Bácskai Verának nagyon érdekes, az 1848 illetve 1873 előtti fejleményeket taglaló korreferátumához. Nevezetesen Spira György azt a kérdést tette fel, mi az oka annak, hogy a gazdasági súlypont a kereskedelemből az iparba tevődött át? Vajon helyes-e, ha az iparban keressük és találjuk meg azt a legdöntőbb mozzanatot, amely Budapest fejlődését az 1860-as évektől a leginkább befolyásolta. Nézetem szerint ennek elsősorban abban lehet keresni a magyarázatát, hogy az 1860-as évekig, vagy inkább a 60-as évek elejéig, a kis- és kézműves ipar volt uralkodó Budapest iparában. Ennek természetesen országos jelentősége 66