Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - RÁNKI György: Budapest szerepe az ország gazdasági fejlődésében - RÁNKI György válasza a hozzászólásokra

igen kismértékben lehetett. Gazdaságilag tehát Budapestet kimondottan a kereskedelem, részben a külkereskedelem tette gazdasági centrummá, részben az, hogy a terménykereskedelem Budán illetve Budapesten ment keresztül. Ezzel szemben a kézműves iparnak lényegében helyi jelentősége volt. Aza két három nagyipari vállalat zömmel nagyobb export piaccal nem rendelkezett, sőt a termelése az országos piac szempontjából sem volt túlságosan jelentős. Ezért tartom döntőnek azt a fordulatot, amely a malomipar létrejöttével indul. Ismeretes, hogy ennek következménye az egész magyarországi export jellegének fokozatos megváltozása. Ismeretes az is, hogy a malomipar bizonyos értelemben áttételes folyamat a kereskedelmi tőke által felhalmozott tőkének az iparba való átáramlásához a malom, illetve élelmiszeripar, majd később további iparágak felé. A városnál tehát a döntő mozzanat a gyáripar. Ha pedig, mint ez Magyarországon történt, ez egyben a legfontosabb iparág nemcsak a termelés értéke szempontjából, hanem az egész magyarországi külkereskedelem szempontjából, akkor azt hiszem megtaláltam a döntő mozzanatot, és ebben látom a váltást a kereskedelem és ipar között. Amit Bácskai Vera mondott, ahhoz elég keveset tudnék hozzátenni. Ezek nagyon érdekes, értékes és fontos szempontok voltak, és rámutattak arra, hogy még olyan korszakok esetében is, amelyek gazdagság történelmi irodalommal rendelkeznek, bőven van kutatni való. Nemrég olvastam valahol egy francia történésznek a francia forradalomra vonatkozó megjegyzéseit, ahol azt mondotta, hogy a francia forradalom különböző szervei napról-napra, vagy óráról-órára mit csináltak, már mindenki tudja és ötezerszer megirták, de arról, hogy mondjuk a francia forradalomnak mi volt a gazdasági előzménye és a gazdasági következménye .- ő csak demográfiai vonatkozásban szól erről, - arról viszonylag kevés hangzott el. Talán igy vagyunk a reformkorszaknak jónéhány problémájával is, amiről annyit tárgyaltunk és sok ideig arról beszéltünk, hogy szinte erről már nincs is mit Írnunk. Igen, talán Kossuth és Széchenyi tevékenységének nagyon sok politikai momentumát vagy terveit kidolgoztuk, de olyan alapvető gazdasági folyamat, mint például a városfejlődés a XIX. század első felében, ismereteim szerint, még eléggé kidolgozatlan. A XIX. század első fele gazdasági fejlődésének újból való megvizsgálása tehát nagyon is időszerű. Uj, modernebb, és nem a^ hagyományos szempontok alapján való feldolgozása elé nagy várakozással tekinthetünk. 67