Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - SZELÉNYI Iván: Urbanizáció és az életmód alakulása Budapesten

vábbi 20 esztendőn át küszködni fog. Itt elsősorban a gyors expanzió korszakában spekulációs motívumokkal beépülő területek problémáiról van szó. Ebben a korszakban olyan lakásállomány jön létre, amely a kor európai szinvonala alatt van, és a beépült terület jó része urbanisztikailag is korszerűtlen. A másik lényeges probléma, az akkori agglomeráció fejlődésének a koordináltsága. Súlyos társadalmi egyenlőtlenségek keletkeznek a második világháború előtti közigazgatási területen kívüli munkástelepek, és a közigazgatási határon belüli városrészek között. 1945 után alapvető társadalmi szerkezetben változás következik be, megváltozik a társadalom osztálystrukturája, megváltozik a társadalom hierarchikus szerveződésének az elve, más dimenziók szerint rendeződik el a társadalom. Ezzel egyidőben a háborút követő néhány évben nagyfokú kiegyenlítődési folyamat zajlik le Budapest szerkezetében. Az 19451950 közötti években, a régi uralkodó osztály elveszíti korábbi helyzetét a városban, részben elmegy a városból, illetve az országból is, részben különböző adminisztratív, vagy nem adminisztratív intézkedésekkel megtörik az ökológiai helyzetének privílegizáltságát. A következő évek jellegzetessége, hogy Budapest lélekszámbeli növekedése viszonylag lelassul. Bár ez elsősorban a 60-as évekre áll, mégis az egész korszakot a viszonylag lassú növekedés korszakának nevezhetjük, ami egyébként egyenes következménye a Budapestre vonatkozó hivatalos várospolitikának. A viszonylag lassú növekedés azonban együtt jár a város társadalmi szerkezetének átalakulásával, amire ma is történt Fodor László hozzászólásában utalás. A 60-as években Budapesten a népesség kvalifikációs szintje lényegesen növekszik, növekszik a városnak a súlya különösképpen azokban az ágazatokban, tercier, vagy negyedik szektorba tartozó ágazatokban, amelyek a különböző fehérgalléros foglalkozásokat, értelmiségieket, szakalkalmazottakat vagy különösen jól kvalifikált fizikai munkásokat igénylik. Tehát a város viszonylag lassú növekedése mellett ezeknek a rétegeknek az arányszáma nő. Az 1960-as években már adminisztratív rendszabályok bevezetése is szerepet játszik abban, hogy a nem kvalifikált munkaerő egyre kevésbé tud bevándorolni a városba, ez a munkaerő beingázik vagy távolabbi falvakból, illetve a 60-as években beköltözve az agglomerációs gyűrűbe. Vizsgálati adatok bizonyítják, hogy az agglomerációs gyűrűben egyre nő a Budapestre ingázó szerény kvalifikációju, vagy kvalifikálatlan munkások aránya. Bár a városnak a lakossága az elmúlt két évtizedben nem növekedik lényeges ütemben, mégis viszonylag nagy a város társadalmi szerkezetének a módosulása. Ez a társadalmi szerkezetváltozás szerepet játszik abban, hogy a státusz emelkedésével együtt járó igényemelkedéssel összefüggésben a spekulációs építkezések miatt létrejött szerény minőségű lakásállomány feltételei között nyomasztó lakáshiány jelentkezik. Éppen ezért a 60-as években városépítészetünk nem törekedhetett másra, mint hogy viszonylag szerény szinten, de nagy tömegben igyekezzen e lakásigényeknek eleget tenni. A nyomasztó lakásigények minél gyorsabb kielégítésének a szükséglete arra kényszeritette a városépítést, hogy a századforduló táján spekulációs lakásépítkezéssel beépített területet kikerülje, hiszen nem volt módja, nem voltak pénzügyi eszközei ennek a területnek a rekonstrukciójára, s megkereste a város területén azt az övezetet, ahol viszonylag kis szanálással tudja a legnagyobb mennyiségű lakást felépíteni. Tehát a városépítésünk nem nagyon tehetett mást, minthogy megkereste azt a helyet, ahol a legkevesebb pénzből a legtöbb lakást tudja felépíteni. Ez kényszeritette a városépítést a lakótelep gyürü felépítésére. Ennek következtében áll elő az a helyzet, hogy a városfejlesztési eszközöknek egy az átmeneti övezeten kívül elhelyezkedő gyűrűben való koncentrálása elkerülhetetlenül együtt jár az átmeneti övezet fizikai leromlásával, illetve bizonyos értelemben az átmeneti övezetben a társadalmi státusznak csökkenésével is. A lakótelep gyürü fokozódó mértékben a társadalom kvalifikáltabb, fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű rétegeit vonzotta, s így a lakótelep gyürü társadalmi státusza magasabb a város átlagos társadalmi státuszánál. Tehát ezek után sajátosan alakul Budapest társadalmi, ökológiai szerkezetét leiró görbe. A város társadalmi státuszát kifejező görbe egyik csúcspontját továbbra is a város középpontjában éri el, utána azonban csökken, majd a lakótelep övezetben felemelkedik, és utána ismét csökken és mélypontját továbbra is a város szélén veszi fel. Tehát a lakótelep építkezés együtt jár az átmeneti övezetnek (ez legpregnánsabban a Nagykörút és a Külsőkörut közötti gyűrűt jelenti) fizikai leromlásával. Milyen változások várhatók a városnak ökológiai szerkezetében a következő évtizedekben? Bevezető hipotézisünk, hogy a lakótelep gyűrűnek ez a kiemelkedése ideiglenes jellegű. A lakótelep gyűrűben olyan lakásállomány alakult ki, amelyik fizikai minőségét tekintve "szociális lakásnak" felel meg. Az, hogy ez a szociális lakás ezekben a pillanatokban 2Я1