Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

MEGNYITÓ ÜLÉS - SZÉKELY György: A várostörténeti kutatás eredményei és feladatai

dőttje jelent meg, de a vidékben szerepelt Budafok, Csepel, Erzsébetfalva, Kispest, Pusztaszentlőrinc, Rákoskeresztúr, Rákospalota, Soroksár, Újpest is. Ám a városi szint elsősorban a jogi értelemben is fővárosban gyarapodott: 1915-ben indult meg az első két autóbusz a mai Népköztársaság-uton. Az 1910 és 1941 között lejátszódott fővárosi népességnövekedés már az ország területi átalakulásai, fokozódó városhálózat torzulása közepette folyt. Ezalatt Budapest lakossága 600 ezer fővel, de a vidéki városoké csak 370 ezer fővel gyarapodott. Ilyen egyidejűleg a Brit Birodalom fővárosáról mondható el: a London környéki grófságok és általában Anglia délkeleti részei gyorsan népesültek be az elmaradt övezetek, Lanceshire, Dél-Wales, stb. területéről való eláramlással összefüggésben. így 1921 és 1931 között a "Nagyobb London" népessége drámai módon nőtt 9, 7 százalékkal, hogy elérje a 8 millió feletti népességet a 39 952 000 lakosú Anglia és Wales keretében (a teljes lakosság egyötöde a fővárosban). (

David Thomson: England in the Twentieth Century /1914-63/

, Bungay, 1970) 19, 120, 121. о. ) A német fejlődés a több súlypont egyidejű felemelkedését mutatta akkor is jellemzőnek: 1910-ben Berlin 3 734 000, Hamburg 930 000, München 600 000, Leipzig 586 000, Dresden 550 000; 1939-ben Berlin 4 340 000, Hamburg 1 710 000, München 840 000, Leipzig 713 000, Dresden 630 000, Essen 670 000 népességre rúgott. Leipzig 1889 és 1936 között jogilag is végrehajtotta 45 peremtelepülés bekebelezését. (

Karl Czok: Die Stadt Ihre Stellung in der deutschen Geschichte /Leipzig-Jena-Berlin, 1969/105, 114. o.) Már a szocializmus viszonyai között folyt a magyar városiasodás 1949 és 1970 között. Ekkor a megnőtt területű, peremvárosokkal és -községekkel egyesitett főváros népessége 350 ezer, de a vidéki városoké együttesen 474 ezer fővel gyarapodott. Először vált egészségesebbé ez az arány az országos városhálózat szempontjából. De az iá tény, hogy az 1960-ig kétmilliósra nőtt főváros az egész országnépesség Európaszerte párját ritkitó magas hányadát teszi ki. Az ötvenes években elméleti meggondolások, vagy olykor torzulások folytán túlzottan koncentrálódott a fővárosba az ipar is. A szakirodalom joggal tartja egészségtelennek, hogy az újra bővülő budapesti agglomeráció térségében él az országos népesség egynegyede, itt dolgozott az iparban foglalkoztatottak több mint 40 %-a. Más kérdés az a hihetetlen társadalmi erő, ami 600 ezer munkásnak a fővárosban tömörüléséből adódik. S a környezet is nagyot emelkedett. (Mégis figyelmeztet, hogy az 1971-ben 7 380 000 lakosú London és környéke konglomerátum népessége már nem jelent ekkora aránytalanságot a városhálózatban, a Manchaster, Wolwerhampton és Birmingham, Leeds és Bradford, Liverpool konglomerátumok 7 810 000 lakosa méltó ellensúly.) A városi fejlődés útját lassabban járó Cegléd Budapest vonzáskörének szélén helyezkedik el. A főváros tágabb környéke is átrendeződött. A megye átalakult, Kecskemét más megye székhelyévé emelkedve dinamikusan gyarapodott. Vác, Szolnok a szocialista ipartelepitésből és forgalomnövekedésből alaposabban kivehette részét. (

Zoltán Zoltán: Késleltetett-e a magyar városfejlődés

? Valóság, 1972. 7.sz. 9092. o. ; Tarjányi Sándor: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmas odâ s a az első világháború alatt. Tanulmányok Budapest múltjából. XVII. Bp. 1966. 197. o. ; Erényi Tibor: A magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdetei. A budapesti szakszervezeti mozgalom kialakulása 1867-1904. Bp., 1962. 112, 209, 213, 246 .o.; Baksay Zoltán: A csepeli munkásosztály harca a kenyérért és szabadságért 1892-1945.

" kandidátusi értekezés tézisei.~Bp., é.n. 4-5. o.; Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1903-1917. Tanulmányok Budapest múltjából XVII. Bp., 1966. 182. o. ; Budapest társadalmának és gazdaságának száz éve

. Bp., ... ismerteti Szilágyi János: Fővárosunk történetéhez

. Népszabadság, 1972. dec. 21.; Kóródi József - Kőszegfalvi György: Városfejlesztés Magyarországon Bp., ... ismerteti Gáli Sándor, Népszabadság, 1972. márc. 16.; Apáti-Tóth Sándor - Szilágyi Miklós: Ceglédi képek. Szolnok, 1972. 6.o. ) A főváros és a városhálózat, az ipartelepités arányainak gyökerére és megújult problémáira figyelmeztet Magyarországon, ha egybevetjük a lengyel fejlődéssel. Ott már a második világháború előestéjén voltak kezdeményezések egy uj iparvidék kialakítására, tágas méretben, Lublin, Kielce, Krakkó, Rzeszów súlypontokkal. A főváros és a vidéki nagyvárosok egyensúlyáról beszélhetünk a népi Lengyelországban, ahol 1971-ben Varsó 1 308 000 lakosa mellé sorakozik Lódz 762 000, Krakkó 583 000, Wroclaw 523 000, Poznan 469 000, Gdansk 364 000, Sczeczin 337 000, Katowice 303 000 lakosú nagyvárosa (

Wieslaw Iskra: Le développement industriel de la Pologne. /Varsovie, 1970/. И.о.; Natalia Swidzinska Jerzy Maternicki: Pologne. Chiffres et Faits /Varsovie, 1971/ 6-7.

o.) A francia fejlődés már nem ennyire arányos, de több súlypontú. Párizs 1850: 1 200 000, de 10 város volt 50 000 lélekszám felett; 1876: 2 000 000, de 9 város volt 100 000-nél nagyobb népességű; 1911: csaknem 3 000 000, de 15 város volt 100 000 lakos felett; 1968: 8 200 000, mellette 17