Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - HADHÁZI Gyula: Budapest népesedési viszonyai a nemzetközi összehasonlítás tükrében, 1945-1970 - BORA Gyula

A nagyváros iparát döntően a gépipar határozza meg. Az európai nagyvárosok ipari szerkezetében a gépipar aránya általában 30-40 százalék körül alakul. A gépiparról nem beszélhetünk általában, hanem szelektálni kell, megnézve, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek még legjobban jellemzik a nagyvárosokat. Érdekes tendencia, hogy az általános gépgyártás, nehézgépek előállitása a nagyvárosokban visszaszorulóban van, sőt egyes nagyvárosokban (például Stockholm) ezt az iparágat már nem lehet megtalálni. A szocialista fővárosok közül Prága az, amelyikben ez az ágazat továbbra is rendkivül erős és szerepe nem csökken. A szerszámgépgyártás sok nagyváros ipari szerkezetében fontos helyen van (Moszkva, Leningrád, Brüsszel, London, Párizs, Bécs, Berlin vagy Budapest a szerszámgépgyártás központjai). A nagyvárosok ipari szerkezetéből kiemelkedik a közlekedési eszközök gyártása, ami történelmi kapcsolatban áll azzal, hogy a nagyvárosok többnyire akkor lettek nagyvárosok, amikor a korszerű közlekedés kialakult, a közlekedés igényei megteremtették a közlekedés eszközeinek a gyártását. Azóta természetesen számos változás következett be, de továbbra is ez az ágazat igen fontos. Koppenhága, Hamburg, amelyek nagy tengeri kikötők, itt a hajógyártás reprezentálja a közlekedési eszközök gyártását. Az utóbbi 30-40 évben a gépkocsigyártás alakult nagyvárosi tipusu ágazattá. A nagy gépkocsigyárak éppen a dimenzióiknál fogva agglomerációs tényezők. Az agglomerációban nagy egységeket alkotnak, igy Párizsban Billancourt, a párizsi nagy autóipar központja, Londonban Dagenham ugyanazt a szerepet tölti be. Továbbá Moszkva, Volgográd, Stuttgart, Frankfurt, Köln, Torino, Varsó mind igen nagy gépkocsiipari központok. Ha ezt a tendenciát vizsgáljuk, akkor azt kell megállapítani, hogy Budapesten ez az ágazat hiányzik. A valóságban Budapest esetében az autóbuszgyártás és az agglomerációban levő tehergépkocsigyártás (Szigethalom) végeredményben ugyancsak ezt a szerepet tölti be. A magasabb értékek termelését jelentő ágazatok, az elektromosgép-gyártás, elektronika, amelyek a tudományos és a magasabb kvalifikált munkaerő igényt reprezentálják. Budapest iparának történelmi fejlődésében ezek az ágazatok már a múlt század kilencvenes éveitől megjelentek, és azok mind jelentősebbek a budapesti ipar termelésében. A nagyvárosok közül bármelyik vehető példaként (London, Stockholm, Koppenhága, Berlin, Bécs, München stb.) bizonyitva, hogy az elektromosgép-gyártás és az elektronika tipikusan nagyvárosi ágazatok. A könnyűipari ágazatok közül ki kell emelni a nyomdaipart, mely szintén tipikusan nagyvárosi ágazat. Az ipari szerkezetben általában 3-4 százalékkal szerepel. A nyomdaipar adottságait, technológiáját vizsgálva megállapítható, hogy egy-egy nagyvárosban, ahol több százezer, vagy millió ipari munkást foglalkoztatnak, a 4 százalékos arány rendkivül magas. De találunk egy olyan európai nagyvárost is - Londont -, ahol 10 százalék fölött van a nyomdaipar aránya, ami Londonnak a nemzetközi könyvpiacon és ujságkiadásban elfoglalt helyét is bizonyitja. Nagyon érdekes, a nagyvárosok decentralizációs törekvései, amelyek az ipar csökkentésére, kitelepítésére stb. irányulnak, a nyomdaipart még nem érintették. Budapest a nyomdaiparnak szintén egy nagy koncentrációja. A vegyiparnak két ágazata kapcsolódik szorosan a nagyvároshoz. Az egyik a kőolaj finomítás, ami különösen ott jelentős, ahol kikötők vannak, de az utóbbi időben a különböző nemzetközi csővezetékeknek a hatására a kontinens belső területein levő nagyvárosokban is megjelenik a kőolajfinomitás. Budapesten a kőolajfinomitásnak régi tradíciója van, bár a csepeli olajfinomító üzemelése megszűnt, de az agglomerációban Százhalombattán épült uj nagy petrokémiai kombinát. A másik érdekes vegyipari ágazat, amelyik annyira nagyvárosi, hogy szinte nem is lehet máshol megtalálni, a kozmetikai ipar. Európában London, Párizs, Moszkva világmértékben is kiemelkedő nagy kozmetikaipari centrumok. Ugy gondolom, hogy a nagyváros fogyasztópiaca - esetleg a differenciált igények - és bizonyos történelmi hagyományok, tradícióknak a következtében alakult ez igy. De a többi európai nagyvárosban is megtalálható a kozmetikai iparnak valamilyen üzeme, természetesen Budapesten is. A textil- és a ruházati ipar helyzete a nagyvárosok ipari szerkezetében részletesebb elemzést igényel. A textilipar az európai nagyvárosokban vagy nem jelent meg, vagy pedig idővel kivonult, aminek többek között történelmi magyarázatai vannak. Például sok országban a textiliparnak határozott központjai, körzetei alakultak ki, megelőzve azt az időt, amikor az a bizonyos város, vagy több város is nagyvárossá fejlődött. Tehát nem ment a textilipar a nagyvárosokba, hanem megmaradt a korábbi történelmi területeken. 152