Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - DÁNYI Dezső: Budapest a nemzetközi összehasonlítások tükrében(1873-1945)

egész ország gazdasági, társadalmi állapota még nem volt elégséges, közel egy évszázados viszonylagos békés fejlődés után sem, a nagyvárosi rang eléréséhez. Másként, demográfiai szempontból ugy is fogalmazhatunk, hogy az ország népes­ségnövekedését, ami nem volt jelentéktelen a XVIII. század viszonyai közepette, még el­nyelte a kis népsűrűségű vidék, kézműiparra, a helyi kereskedelemre orientált kis- és kö­zépváros. Ezt követően a XIX. század első hét évtizedében, pontosabban szólva a három te­lepülés egyesitéséig, rendkivül gyorsan növekedett a város népessége. Azt mondhatnánk, hogy angliai tempóban. Ez alatt az időszak alatt Budapest lakosságának növekedése évi át­lag 6 százalék, és ez nagyobb, mint középeurópai nagyvárosaink növekedése körülöttünk. Sorra megelőztük az évi 2 százalékkal növekedő Bécset, a másfél százalékkal növekedő Prágát, a 2,3 százalékkal növekedő Grácot, Münchent, Varsót, Lipcsét. Budapest rangja az európai nagyvárosok között nagyot emelkedett. Az 1873. évi lakosságszám 296 ezer fő, Európában a 16. , Középeurópában pedig csak Berlin, Bécs és Varsó volt nagyobb, mint Budapest. A napóleoni háborúk korától a három település egyesitéséig több mint ötszörösére gyarapodott a város népessége, azaz növekedési üteme többszörösen felülmulta az ország lakosságának gyarapodási ütemét. A népességnövekedés nem volt egyenletes, szemmel lát­hatóan gyorsult, és csak az 1830-as, valamint az 1850-es évek kolerajárványai vetették vissza. A lendületes fejlődést jól jellemzi, hogy a szóbanforgó 70 év alatt kétszeresére emelkedett a népesség átlagos évenkénti növekedési rátája. Az 1800-1810 közötti 2, 4 szá­zalékról az 1850-1857 közötti 4,7 százalékra, illetve 1857-1869 között 4,2 százalékra. Ugy vélem, nem kelleltitkolnunk, hogy az első pillanatra kissé értetlenül szemlél­jük ezeket a számokat, Manchester, Liverpool, Glasgow, Birmingham népessége növekedett gyorsabban ebben a korban Európában, mint Budapesté. És minden más európai nagyváros lassabban fejlődött. Nyilvánvaló, hogy nem egyedül korabeli gazdasági fejlődésünk, nem tár­sadalmi struktúránk korabeli modernsége magyarázza vagy idézte elő Budapest egyre gyor­suló népesség növekedését. A városiasodás, a nagyváros európai mértékű fejlődése Magyar­országon egy ponton koncentrálódott és szerencsénkre földrajzilag a legmegfelelőbb ponton, Budapesten, amelynek politikai, történelmi, gazdasági energiája vitathatatlanná tette rang­ját és elsőbbségét. Ez az egy pontra, egy településre koncentrált fejlődés természetesen nagyobb lehe­tőséget tartogatott egy város számára, mint más külföldi országokban a regionális közpon­tok, a többközpontu városias fejlődés. Száz évvel ezelőtt olyan korszak kezdődött az európai nagyvárosok történetében, amikor a népesség számának növekedési üteme Középeurópában volt a legnagyobb. Belgrád, Szófia, München, Drezda, Bécs, Varsó növekedtek a leggyorsabban Európában. Budapest 1910-ig majdnem háromszorosára növelte népességszámát, az évenkénti átlagos növekedési ráta azonban már valamivel kisebb volt, mint az előző korszakban. És ez a növekedési ráta sem a világháborúig, sem pedig utána sohasem érte el az egyenletes gyorsulás állapotát, amit az első 70 évben, a XIX. század elején láttunk. Az 1870-es évek, majd pedig a századfordulót követő gazdasági válság, az első vi­lágháború utáni pangás, a XIX. század utolsó évtizedének nagy konjunktúrája, majd pedig a 30-as évek kisebb fellendülése nagyon érzékelhető hullámokat és csúcsokat képezett a város népességének növekedési görbéjén. Ez a növekedési görbe most már idegesen hullámzik. 0,4 és 4,5 százalék közötti értékeket ér el. Kilencszeres differenciák vannak egy-egy dekád növekedési nagysága között. Budapest 1890-ben lett félmilliós város, 1930-ban haladta meg lakosainak száma az egymilliót. Rangsora tehát ugy alakult, hogy 1873-ban a 16-ik, 1880-ban a 14-dik, 1890-ben 11-dik, 1900-ban és 1901-ben a 8-dik, 1920-ban és 1930-ban a 10-dik legnagyobb városa volt Európának. Középeurópában Berlin és Bécs mindig nagyobb, népesebb város volt, mint Buda­pest. 1870-ban és 1925-től kezdve pedig a második világháború kitöréséig, Lengyelország német megszállásáig Varsó lakosainak száma is megelőzte fővárosunk népességszámát. Ilyen módon Budapest a második világháború előestéjén a negyedik legnagyobb városa Közép­európának. Ki kell emelnünk, hogy az előző, vázlatos statisztikai adatok felsorolását lehetőség szerint mellőző összehasonlítás kissé torzitott. Nem küszöböli ki ugyanis azt a különbséget, hogy Budapest közel 20 ezer hektárnyi területe az egyesitéstől a második világháborúig nem változott, mig más európai nagyvárosok, például Berlin, Milánó, Stuttgart ez alatt az idő­120

Next

/
Oldalképek
Tartalom