Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - DÁNYI Dezső: Budapest a nemzetközi összehasonlítások tükrében(1873-1945)

egész ország gazdasági, társadalmi állapota még nem volt elégséges, közel egy évszázados viszonylagos békés fejlődés után sem, a nagyvárosi rang eléréséhez. Másként, demográfiai szempontból ugy is fogalmazhatunk, hogy az ország népességnövekedését, ami nem volt jelentéktelen a XVIII. század viszonyai közepette, még elnyelte a kis népsűrűségű vidék, kézműiparra, a helyi kereskedelemre orientált kis- és középváros. Ezt követően a XIX. század első hét évtizedében, pontosabban szólva a három település egyesitéséig, rendkivül gyorsan növekedett a város népessége. Azt mondhatnánk, hogy angliai tempóban. Ez alatt az időszak alatt Budapest lakosságának növekedése évi átlag 6 százalék, és ez nagyobb, mint középeurópai nagyvárosaink növekedése körülöttünk. Sorra megelőztük az évi 2 százalékkal növekedő Bécset, a másfél százalékkal növekedő Prágát, a 2,3 százalékkal növekedő Grácot, Münchent, Varsót, Lipcsét. Budapest rangja az európai nagyvárosok között nagyot emelkedett. Az 1873. évi lakosságszám 296 ezer fő, Európában a 16. , Középeurópában pedig csak Berlin, Bécs és Varsó volt nagyobb, mint Budapest. A napóleoni háborúk korától a három település egyesitéséig több mint ötszörösére gyarapodott a város népessége, azaz növekedési üteme többszörösen felülmulta az ország lakosságának gyarapodási ütemét. A népességnövekedés nem volt egyenletes, szemmel láthatóan gyorsult, és csak az 1830-as, valamint az 1850-es évek kolerajárványai vetették vissza. A lendületes fejlődést jól jellemzi, hogy a szóbanforgó 70 év alatt kétszeresére emelkedett a népesség átlagos évenkénti növekedési rátája. Az 1800-1810 közötti 2, 4 százalékról az 1850-1857 közötti 4,7 százalékra, illetve 1857-1869 között 4,2 százalékra. Ugy vélem, nem kelleltitkolnunk, hogy az első pillanatra kissé értetlenül szemléljük ezeket a számokat, Manchester, Liverpool, Glasgow, Birmingham népessége növekedett gyorsabban ebben a korban Európában, mint Budapesté. És minden más európai nagyváros lassabban fejlődött. Nyilvánvaló, hogy nem egyedül korabeli gazdasági fejlődésünk, nem társadalmi struktúránk korabeli modernsége magyarázza vagy idézte elő Budapest egyre gyorsuló népesség növekedését. A városiasodás, a nagyváros európai mértékű fejlődése Magyarországon egy ponton koncentrálódott és szerencsénkre földrajzilag a legmegfelelőbb ponton, Budapesten, amelynek politikai, történelmi, gazdasági energiája vitathatatlanná tette rangját és elsőbbségét. Ez az egy pontra, egy településre koncentrált fejlődés természetesen nagyobb lehetőséget tartogatott egy város számára, mint más külföldi országokban a regionális központok, a többközpontu városias fejlődés. Száz évvel ezelőtt olyan korszak kezdődött az európai nagyvárosok történetében, amikor a népesség számának növekedési üteme Középeurópában volt a legnagyobb. Belgrád, Szófia, München, Drezda, Bécs, Varsó növekedtek a leggyorsabban Európában. Budapest 1910-ig majdnem háromszorosára növelte népességszámát, az évenkénti átlagos növekedési ráta azonban már valamivel kisebb volt, mint az előző korszakban. És ez a növekedési ráta sem a világháborúig, sem pedig utána sohasem érte el az egyenletes gyorsulás állapotát, amit az első 70 évben, a XIX. század elején láttunk. Az 1870-es évek, majd pedig a századfordulót követő gazdasági válság, az első világháború utáni pangás, a XIX. század utolsó évtizedének nagy konjunktúrája, majd pedig a 30-as évek kisebb fellendülése nagyon érzékelhető hullámokat és csúcsokat képezett a város népességének növekedési görbéjén. Ez a növekedési görbe most már idegesen hullámzik. 0,4 és 4,5 százalék közötti értékeket ér el. Kilencszeres differenciák vannak egy-egy dekád növekedési nagysága között. Budapest 1890-ben lett félmilliós város, 1930-ban haladta meg lakosainak száma az egymilliót. Rangsora tehát ugy alakult, hogy 1873-ban a 16-ik, 1880-ban a 14-dik, 1890-ben 11-dik, 1900-ban és 1901-ben a 8-dik, 1920-ban és 1930-ban a 10-dik legnagyobb városa volt Európának. Középeurópában Berlin és Bécs mindig nagyobb, népesebb város volt, mint Budapest. 1870-ban és 1925-től kezdve pedig a második világháború kitöréséig, Lengyelország német megszállásáig Varsó lakosainak száma is megelőzte fővárosunk népességszámát. Ilyen módon Budapest a második világháború előestéjén a negyedik legnagyobb városa Középeurópának. Ki kell emelnünk, hogy az előző, vázlatos statisztikai adatok felsorolását lehetőség szerint mellőző összehasonlítás kissé torzitott. Nem küszöböli ki ugyanis azt a különbséget, hogy Budapest közel 20 ezer hektárnyi területe az egyesitéstől a második világháborúig nem változott, mig más európai nagyvárosok, például Berlin, Milánó, Stuttgart ez alatt az idő120