Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Felhő Ibolya: Buda elsősége a tárnoki városok között = Budas, Vorrangigkeit unter den Tavernikalstädten 153-178
évi kiváltságleveleivel, meg Istvánff y Miklósnak ezek kihirdetéséről kiállított bizony ságieveié vei. Ez az öt oklevél volt a legféltettebb kincse a tárnoki városoknak, ezek tartalmazták a sokat emlegetett „hajótörésben" elveszett régi artikulusok megerősítését, illetve kiegészítését. Megtaláljuk a lajstromban — a 10. illetve a 8. tételszám alatt — Kőszeg és Kismarton szabad királyi városi kiváltságainak kivonatát, amelyet 1681-ben is említenek; azonkívül az uralkodó 1655-ben kelt két rendeletét, amellyel e két városnak a tárnoki városok sorába való felvételét ajánlja Csáky István gróf tárnokmesternek és a tárnoki városoknak. (A Kőszegre vonatkozó a 9., a Kismartonra vonatkozó a 7. tételszámot viseli.) Ilyen jellegű irat — szabad királyi városi kiváltságlevél kivonata, vagy másolata, meg a tárnoki városok sorába való felvételről szóló irat — több várossal kapcsolatban is található. Ezek: Debrecen (No. 21. a kiváltságlevél másolata, No. 13. a városnak a tárnoki jogok megtartását igérő levele 1695-ből), Zágráb (No. 12. a tárnokszékre való bebocsátás 1703, No. 23. védelem kérése a tárnokmestertől), Rév-Komárom (No. 17. a kiváltságok kivonata és kérelem a tárnokszékhez való fellebbezés jogáért, No. 18. bizonyságlevél a kérelem teljesítéséről. No. 24. kérelem a tárnoki városok közé való felvételéért 1703), Buda (No. 20. kiváltságlevél kivonata), Buda, Pest és Szeged együttesen (No. 16. bizonyságlevél az 1722-ben befizetett pénzről, No, 15. Kassa város tiltakozása Buda és Pest első és második helye ellen, No. 25. Buda és Pest kérelme tizedfizetés alóli mentességért). Az iratok következő csoportját a tárnokszéki határozatokról készült kivonatok alkotják (No. 30, 32, 37, 39); ezeket általában a joggyakorlat megkönnyítésére állították össze. Több tételszám alatt egy-egy tárnokszéki ülés iratait (No. 36.: 1649 és 1655, No. 35.: 1695), illetve jegyzőkönyvét (No. 19.: 1681) találjuk. Missilisek — tárnokmesterek, altárnokmesterek, tárnoki városok levelei — szintén találhatók a jegyzéken (No. 29, 28, 27); egy-egy tételszám alá több levelet is befoglaltak. Külön tételszám alatt tüntették fel a tárnokszéki jegyző eskümintáját (No. 14.). Végül jónéhány tételszám alatt a tárnokszéken tárgyalt egy-egy konkrét ügyre vonatkozó iratokat soroltak fel (No. 6, 11, 22, 31, 34, 38, 40, 41). Figyelemreméltó, hogy maga a tárnokszéki jegyzőkönyv nincs rajta a jegyzéken. A jegyzőkönyvet — mint láttuk — 1733-ban Pigéthi József tárnokszéki jegyzőnek adták át, hogy a szükséges bejegyzéseket elvégezze benne. Valószínű, hogy 1733 után már nem is adták át a jegyzőkönyvet Buda városának, hanem ettől kezdve a tárnokmester mellett működő tárnoki hivatal őrizte. 73 Ez az 1559-ben kezdett tárnokszéki jegyzőkönyv 1753-ban betelt s 1756-ban, majd 1776-ban egy-egy újabb jegyzőkönyv kötetet kezdtek vezetni. 1785-ben, mikor a tárnokszék működése II. József rendelkezései következtében megszűnt, mindhárom kötet a tárnokmesterek levéltárában volt, amelyet ekkor a kúriai levéltár vett át. 1791-ben, a tárnokszék visszaállításakor a három tárnokszéki jegyzőkönyv a tárnokmesterek levéltárával együtt ismét a tárnokmesteri hivatalba került. 74 Amikor Kovachich Márton György 1803-ban megjelent munkája, a „Codex authenticus juris thavernicalis" előkészítésén dolgozott, az abban közölt szövegek összeolvasásakor az 1559-től 1753-ig vezetett tárnokszéki jegyzőkönyvet Kövesdy Ferenc, a tárnokszék jegyzője és egyben a tárnoki hivatal titkára mutatta be. 75 A tárnokszéki jegyzőkönyv tehát ekkor is a tárnokmesteri 73 Veres Miklós i. m. 7. 1. 74 Magyar Országos Levéltár, Tárnoki lt. Repertórium Archivi Tavernicalis c. kötetének bevezetésében írja ezt 1795-ben Limp Ferenc, Majláth József gróf tárnokmester titkára. 75 Kovachich i. m. Bevezetés. 169
