Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Felhő Ibolya: Buda elsősége a tárnoki városok között = Budas, Vorrangigkeit unter den Tavernikalstädten 153-178

hivatalban őriztetett. Vagyis az a furcsa helyzet állott elő, hogy a tárnokszéki jegyzőkönyv, amelynek vezetését és Buda város levéltárában való őrzését a Laki Thuz-féle 1. cikkely 1479-ben előírta, s amely így alapja lett a tárnoki városok közös levéltára, a conservatorium tavernicale létrejöttének, a XVIII. században — valószínűleg 1733-ban — kivált ebből a levéltárból és a tárnokmesterek személyéhez, illetve a tárnokmesteri hivatalhoz kapcsolódó ügyviteli jellegű iratok — királyi rendeletek, városok és magánfelek beadványai, tárnokmesteri kiadmányok fogalmazványai, periratok — mellé soroltatott, a tárnokmesterek levéltárának lett a része. Jelenleg is ennek részeként őriztetik a Buda eleste után, 1559-ben kezdett jegyzőkönyv, valamint a további jegyzőkönyv kötetek egészen 1849-ig, a tárnokszék megszűnéséig, mint a Magyar Országos Levéltárban levő Tárnoki levéltár (Archívum tavernicale) Protocolla sedium tavernicalium című állaga.

76 Foglalkoznunk kell még azzal a kérdéssel, mi lett a további sorsa a conservatorium tavernicale-ba tartozó iratoknak 1733 után, amikor visszaadták Buda városának. Buda város levéltárában az 1746. évi kölcsönzéskor készült lajstromon kívül — amelyet a város Titkos levéltárában a láda kulcsával együtt (amely ma már nincs meg)) No. 39 alatt helyeztek el — semmi további adat nem található a conservatorium tavernicale kezelésére. Az elmondottak alapján szinte biztosra vehető, hogy 1746 után újabb iratokat már nem helyeztek el a tárnoki ládában — hiszen olyan jelentőségű kiváltságlevél, mint amilyenek a Rudolf-féle privilégiumok voltak, ezután már nem is keletkezett —, az ügyviteli jellegű iratok és a tárnokszéki jegyzőkönyvek pedig a tárnokmesteri hivatalban őriztettek. Sajnos az 1746. évi lajstromban feltüntetett iratok közül is már csak az első öt darab van meg ma Buda város levéltárában. Ezt az öt oklevelet — Rudolf 1602. évi kiváltságleveleit és Istvánffy Miklós bizonyságlevelét az előbbiek kihirdetéséről — sem úgy őrizték később, mint a conservatorium tavernivcale iratait, hanem beosztották őket Buda város régi oklevelei közé. 1958-ban, a Buda város levéltáráról készített alapleltár

77 kiegészítése és sokszorosításra való előkészítése során átnézve a Buda város Titkos levéltárában — az úgynevezett jegyzői szekrényben — őrzött iratok lajstromát, feltűnt nekem az említett 1746. évi kölcsönzés alkalmával készített jegyzék s keresni kezdtem a benne felsorolt iratokat. így sikerült azután a régi oklevelek között felfedeznem a szóbanforgó öt oklevelet, amelyeken még ma is tisztán kivehetők az 1746. évi jegyzéken feltüntetett sorszámok (No. 1, No.2, No. 3, No. 4, No. 5) — sőt az öt közül három oklevélen még az 1681. évi lajstromozás alkalmával megörökített régebbi jelzetek is olvashatók. (A No. 2. és No. 3. számú oklevélen: Capsa No. 3, a No. 5. számú oklevélen: ad Capsa No. 3.) Ma már az sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy 1803-ban, amikor Kovachich Márton György a Codex authenticus juris thavernicalis kiadását előkészítette, ott volt-e még Buda város levéltárában az 1746. évi jegyzékbe felvett valamennyi irat — hiszen ő is csak az első öt oklevelet említi, mert ezekre volt szüksége, ezeket használta. 70 A Tárnoki lt-ra nézve 1. Veres Miklós i. m. III. 4. fejezetét. (76—81. 1.) Itt a 78. lapon az első bekezdésben rám való hivatkozással azt írja a szerző, hogy a tárnoki ládában elhelyezett iratok 1746-ban kerültek Buda városának őrizetébe. Ezt a közlést még a conservatorium tavernicale történetének felderítése előtt, csupán az 1746. évi jegyzék ismeretében adtam; valójában — mint láttuk — a tárnoki ládában elhelyezett iratok 1746-ban visszakerültek Buda városához, kölcsönzés után. 77 Levéltári Alapleltárak — Budapesti 1. sz. Állami Levéltár, 1. Buda sz. kir. főváros, Pest sz. kir. város, Öbuda mezőváros levéltára, Budapest, 1959. 170