Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Vass Előd: Török adatok Rákoscsaba és Rákoskeresztúr hódoltságkori történetéhez = Türkische Angaben zur Geschichte von Rákoscsaba und Rákoskeresztúr aus der Zeit der Türkenherrschaft 87-111

VASS ELŐD TÖRÖK ADATOK RÁKOSCSABA ÉS RÁKOSKERESZTÚR HÓDOLTSÁGKORI TÖRTÉNETÉHEZ Rákoscsaba faluról először 1067-ben a százdi apátság alapítólevelében történik említés: „predium Chabaracusa cum sex vinitoribus et duodecim niansionibus aratrorum". Az Aba nembéli Péter ispán adományozta birtokai közül a százdi monostornak, tehát már hosszabb idő óta az Aba család birtoka lehetett. A tatárjáráskor a százdi monostor elpusztult: Rákoscsaba faluról és esetleges új birtokosáról közel egy évszázadig semmit sem tudunk. Majd a XIV. század közepén a rimaszéchy Széchy család birtokaként tűnik fel.

1 Rákoskeresztúr középkori története bizonytalan: első írásbeli említése 1265ből maradt fenn — ,,Pousa Racusa" néven —, amely birtok ekkor a budafelhévízi Szent Háromságról elnevezett Keresztes Konventé volt.

2 Legrégebbi tárgyi emléke — templomának XIII. századi építésű alapkövei — olyan feltevéseket tesz lehetővé, hogy a falu nevét is templomának esetleges Szent Kereszt nevéről nyerte. 1326-ban egy másik oklevélben a budai káptalan Cinkota és Bökényfölde határán lévő Szent Kereszt falut említ. Továbbá a XIV. században, utalások szerint feltehető, hogy Rákoskeresztúr az aszódi Szent Keresztről elnevezett premontrei prépostság birtoka volt. A prépostság birtokait Zsigmond király 1426 körül a Pochuch v. Pocsuch családnak adományozta, további sorsa bizonytalan.

3 Az biztos, hogy a XVI. század közepén Rákoskeresztúr, Keresztes puszta néven Cinkota faluhoz tartozó pusztaként került feljegyzésre a török adóösszeírásokban. Rákoscsaba falu 1348 óta a rimaszéchy Széchy család birtoka volt, de elzálogosították a dalmát eredetű mesztegnyői Szaracsén családnak, akiktől végül is 1411-ben a Széchy család két ága közösen váltotta vissza. 1462 körül Mátyás király a korábban Moldvába űzött husziták egy csoportját Cegléden és környékén telepítette le, ekkor valószínűleg Rákoscsabára is települtek.

4 1 Bártfai Szabó László, Pest megye történetének okleveles emlékei, Budapest 1938, 1, 57, 128, 260, 313 1. 2 Bártfai Szabó László, op. cit. 11, 38—39 1. és Melis Katalin, a Budapest Történeti Múzeum régészének feltárásai alapján: Irásiné Melis Katalin, a Bp.-rákoskeresztúri Árpád-kori templom rom: Archeológiai Értesítő, 99. évi., 1. sz,, (1972) 106—111 .1. 3 Rupp Jakab, Magyarország helyrajzi története..., I, köt., Pest 1870, 698 1. és Backmund N., Monasticori Praemonstratense, Straubing 1949/51, Tom. I. 470 1. 4 Földváry László, Adalékok a dunamelléki református egyházkerület történetéhez, Budapest, 1898, I. köt., 14 1. „a régi rákoscsabai református templom — szakértők állítása szerint— huszita építmény". 87