Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Spira György: Pest a negyvennyolcas forradalom szeptemberi fordulatának kezdetén = Pest zu Beginn der September-Wendung der ungarischen Revolution von 1848/49 327-358

kellene venni. Miért is István főherceg a leirat kézhezvétele után korántsem szorítkozik arra, hogy tájékoztatást adjon a benne foglaltakról a Pesten tartózkodó minisztereknek (ami a szeptember 3-ról 4-re virradó éjszakán történik meg), hanem ezt követően is lankadatlanul dolgozik tovább: először is, mihelyt megvirrad, rögtön futárt meneszt Bécsbe Batthyányhoz, ezúttal immár a kormány fejétől kérve újabb megbízható csapatoknak Budára vezényeltetését,

32 majd bizalmas embereivel előre megszövegeztet egy Magyarország népéhez szóló és a hatalomátvétel pillanatában közzéteendő kiáltványt is, hogy felmelegítve benne a baloldal hatalomátvételi törekvésének vádját, ezzel alkalom adtán a közvélemény előtt is kellőképpen megindokolhassa a maga hatalomátvételét.. ,

33 Az augusztus végi és szeptember eleji napokban ilyeténképpen folyik hát az összjáték az ellenforradalom bécsi vezérkara és budai előretolt osztaga között, s nem vitás, hogy az a buzgalom, amelyet a játék sikeréért István főherceg fejt ki, semmivel sem kisebb a bécsi központban tevékenykedőkénél. Tény viszont, hogy István főherceg fáradozásai ennek ellenére sem gyümölcsöznek úgy, mint reméli. Ez azonban már olyan nehézségek rovására írandó, amelyeket ő a legnagyobb igyekezettel sem küzdhet le. Ezek közül az első mindjárt az, hogy az általa kezdeményezett csapatösszevonás rendkívül lassan bonyolódik le. Mert Batthyány, aki — bármennyit csalódott is már másokban — István főherceg iránt még mindig határtalan bizalommal viseltetik, aki továbbá maga is abban a hitben távozott Pestről, hogy a baloldal puccsot tervez, s akit hazulról azóta is olyan hírekkel traktálnak némely sötéten látó hívei, amelyek csak megerősíthetik ebben a hiedelmében,

34 mikor megkapja István főherceg szeptember 4-i üzenetét, egy pillanatig sem habozik ugyan eleget tenni a főherceg kérésének, az osztrák hadügyminiszternél azonban, akinél eljár ebben az ügyben, semmiféle eredményt nem ér el —• s természetesen nem is érhet el már csak azért sem, mert Theodor Baillet von Latour gróf, aki a pesti helyzetet kevésbé ismerheti, mint a nádor, aki tehát az ellenforradalom erőfölényét a valóságosnál nyilván nagyobbnak képzeli, egyáltalán nem tartja aggasztónak, ha Pesten esetleg diktatórikus kormányzat jön majd létre, ellenkezőleg: azt gondolja, hogy ez is csak az ellenforradalom malmára hajtaná a vizet.

35 Következésképpen Batthyány erősítéseket csupán Pozsonyból az ottani hadosztályparancsnokkal, Lamberg Ferenc gróf altábornaggyal küldethet Budára, Lambergnek pedig erre vonatkozólag csupán Bécsből hazautaztában, szeptember 9-én adhat utasítást. És így, bár Lamberg tüstént engedelmeskedik,

36 az általa hajóra ültetett fegyveresek csak 10-én érnek Budára.

37 Amint a nádor támoga32 V. ö. Károlyi I, Bp, 1932, 112. 1. 33 Erről uo. II, 113. 1. és Kovács Lajos: A szeptemberi napok 1848-ban, Budapesti Szemle 1883/XXXV, 256—258. 1. 34 Így pl. Wesselényi Miklós br., Közép-Szolnok vm. főispánja Battyányhoz, Pest, 1848 szept. 2, közli Bártfai Szabó László (szerk.) : Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez 1808—1860, Bp, 1943, 715. 1. Klauzál Gábor földművelés-, iparés kereskedelemügyi miniszter hasonló értelmű híradásairól Károlyi I, 112. 1. 35 Erről Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben I, Pest, 1871, 438—439. 1. Hogy Latourt az adott kérdésben elsősorban a fent említett megfontolások mozgatták, azt elismeri továbbá Károlyi is (i. m. I, 112—113. 1.), holott ő máskülönben igyekszik olyan látszatot kelteni, mintha István főhg. nem volt volna ellenforradalmár s ezért nem kapott volna elegendő támogatást Bécstől. 36 V. ö. Lamberg Latourhoz, Pozsony, 1848 szept. 10, közli Kari Tausenau, Pesti Hírlap 1848 okt. 22, 194. sz. 992. 1. 37 V. ö. FL PVL TJk 1848 szept. 11 : 13764. E38