Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tarjányi Sándor: A Magyar Szociáldemokrata községpolitikai program és kommunista bírálata 461-479

\ megvalósítását. A párt erejét a mozgalom áldozatainak megvédése, a szervezeti keretek kialakítása, az új körülmények közti elméleti és gyakorlati teendők kötötték le a 20-as évek elején. A város-községpolitika az általános politikai kérdésekben bennefoglaltatott, viszont a városok-községek számára önálló vagy akcióprogram kidolgozására, illetve a konkrét feladatok meghatározására nem volt lehetőség. Mindezek ellenére a párt figyelemmel kísérte az általános politika ilyen vonatkozásait, az emigráns és hazai illegális kommunista sajtó foglalkozott egyes konkrét események kapcsán, mint Kispest város képviselőtestületének választása idején, ennek tanulságaival. Tapasztalatokat merítettek az emigrációban lévő kommunista vezetők a nemzetközi munkásmozgalom, elsősorban a német testvérpárt kommunálpolitikájából. A német kommunisták a párt megalakulása után azonnal hozzáláttak kommunalpolitikájuk elveinek kidolgozásához. Meghatározták e politika helyét az általános politikán belül a III. Internacionálé határozatai alapján, és ennek alapján vitték gyakorlati politikájukat is. A német párt központja külön kommunalpolitikai osztályt hozott létre. 1921-től kezdve Die Kommune címen 2 hetenként megjelenő folyóiratot adott ki, mely községpolitikai kérdésekkel foglalkozott, tanácsadást végzett a városi-községi testületekbe, magisztrátusokba bekerült kommunistáknak. A német KP kommunalpolitikai programja szerint „az általános politika alaptételei és irányvonala szabják meg a kommunalpolitikát, alárendelt, de a kommunista politika igen fontos része és lépcső (Vortreppe) az egész hatalom átvételének idejére". A Kommune bevezető cikke szerint a munkásosztálynak világosan kell látnia, mi érhető el (kommunalpolitikával) a burzsoá állam keretein belül, mi csak a parlament, illetve a burzsoá államhatalom szétzúzása révén, hivatkozva a III. Internacionálé 2. kongresszusának határozatára.

28 A kommunista kommunalpolitika elhatárolta magát a szociáldemokrata politikától, hangoztatva fontosságát és azt, hogy az az általános politikának része, amely a bölcsőtől a koporsóig kíséri a munkást. A szociáldemokrácia a burzsoá állam keretein belül akarja céljait elérni, a kommunista pedig a burzsoá állam lehetőségeinek kihasználásával akarja a munkásosztály hatalmát létrehozni, illetve a szocializmust megvalósítani. A nemzetközi kommunista mozgalom a proletárdiktatúra elsődlegességét hangsúlyozva kevesebb súlyt fektetett a részfeladatokra, ezen belül a községpolitikára is. Ez még inkább áll a magyar kommunista mozgalomra, melynek sajátos viszonyai ezt méginkább megnehezítették. A Tanácsköztársaság idején a kommunistáknak lehetőségük volt azt államhatalom oldaláról való kezdeményezésekre a községpolitika feladataiban is. Az ellenforradalmi terror időszakában viszont a proletárdiktatúra visszahódítása és az osztályharc eseményei kötötték le a kommunisták erejét. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szocialista forradalomhoz való átmenet kérdései az 1920-as években a nemzetközi munkásmozgalomban sem kidolgozottak, a magyar kommunisták sem foglalkoztak súlyának megfelelően a szocialista forradalomhoz való átmenet szempontjából igen lényeges községpolitika kérdéseivel. A magyar párt a párt újjászervezése kapcsán és az SZDP-ből kivált ellenzék, illetve az ebből létrejött Magyarországi Szocialista Munkáspárttal való kapcsolata révén jutott a községpolitika problémáihoz. A közvetlen községpolitikai tevékenységhez a párt az illegalitás viszonyai miatt nem juthatott, viszont kettős vonatkozásban, mint az SZDP községpolitikájának kritikája, illetve az 28 Das Kommunalprogramm der Kommunistischen Partei Deutschlands BerlinLeipzig 1922. és Georg Handke: Grundsätliches über kommunistische Gemeindepolitik. Die Kommune Berlin 1921. 1. sz. július 1—2. 1. 472