Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tarjányi Sándor: A Magyar Szociáldemokrata községpolitikai program és kommunista bírálata 461-479

TARJÁNYI SÁNDOR A MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRATA KÖZSÉGPOLITIKAI PROGRAM ÉS KOMMUNISTA BÍRÁLATA A nyugat-európai szociáldemokrata pártok a múlt század végén már több esetben foglalkoztak a város- és községpolitika kérdéseivel, az önkormányzat, a közigazgatás és az államhatalom helyi képviseletének szerepével. A magyar SZDP viszonylag későn kezdett el községpolitikai kérdésekkel foglalkozni, bár az alakuló kongresszus elvi nyilatkozata már követelte mindenfajta képviseleti testületre az általános választójogot, mely lényeges elemét tartalmazza a községpolitikának is. Az 1903-as programban már szerepelnek községpolitikai követelések, mint az állami és helyi hatóságok egymástól való függetlenítése, a teljes önkormányzat megvalósítása. Szerepelt abban a progresszív adózás követelése és a közvetett (fogyasztási) adók eltörlése is. Felvetette már a program a közszükségletet szolgáló üzemek községi kezelésének szükségességét, a községi lakásépítkezés létrehozását. A kultúra és a szociális ellátás területén többek közt követelte az általános, kötelező és ingyenes oktatás bevezetését, a felekezeti iskolák megszüntetését, az egészségügy államosítását, ingyenes orvosi ellátást és gyógyításhoz szükséges eszközöket. A közigazgatás demokratizálása érdekében követelte az összes testület és a hivatalnokok választását, a közigazgatási hatóságok bíráskodásának megszüntetését.

1 Az 1910. évi XVII. pártgyűlésen volt önálló napirendi pont a községpolitika kérdése. Ezen kérdések késői szerepeltetésében része volt a feudális kötöttségekkel terhelt vármegyei közigazgatásnak és önkormányzatnak, a városokban pedig még az országosnál is erősebben korlátozott cenzusos választójognak és a legvagyonosabb rétegek közvetlen képviseletét jelentő virilizmusnak. A pártgyűlés a községpolitikának elsősorban a falut érintő problémáival foglalkozott, látva, hogy a falun a legerősebb a jogf osztottság, az úri vármegye és a közigazgatás elnyomása. A pártgyűlés határozata megállapította, hogy az SZDP-nek feladata a községpolitika kidolgozása és azt is, hogy a községpolitikai alapelvek megvalósításának lehetősége csak a városokban van meg. A napirend előadója, Ágoston Péter kifejtette, hogy a községpolitika a pártprogram része és külön-külön a városokra és a falvakra differenciált programot kell kidolgozni. A magyarországi helyzet értékelése során megállapította, hogy tulajdonképpen 1 A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai III. k. Bp. 1955. 140—41. 1. 461